- Igen, késleltették, hogy elsőnek bélyegezzen az időbélyegzővel, de nem akadályozták meg, hiszen be tudta nyújtani kezdeményezését, amit el is bíráltunk. De ennek azért nincs jelentősége, mert a Kúria és én magam is az ő kezdeményezését javasoltuk az első helyre, a személyes benyújtás miatt. De nem elbagatellizálva a kérdést, nem ilyen a normális szituáció természetesen, egy népszavazási kezdeményezés benyújtásának nem az a módja, ahogy azok a férfiak megjelentek. Azonban a választójogban nincs különbség testméret, bőrszín, hajviselet szempontjából, aki választópolgár, az választópolgár akkor is, ha kopasz, vagy van haja, sok vagy kevés. Az ő magatartásuk azért sértette a választási szabályokat, mert végül nem adtak be beadványt. Az „álca" akkor hullott le, amikor nem nyújtottak be kezdeményezést. Amíg az nem bizonyosodott be, nem mondhatta azt az NVI, hogy akinek kicsi a haja, menjen ki, akinek hosszabb, maradjon benn. Ilyen típusú incidens egyébként még nem fordult elő választáson szavazókörben, ezért nem is számítok ilyesmire. A rendvédelmi erők pedig fokozott készültségben vannak általában és figyelnek, hiszen a szavazás rendjének megzavarása súlyos bűncselekmény.
Ami a kötelező kvótás népszavazást illeti, Navracsics Tibor uniós biztos azt nyilatkozta a Klubrádiónak, hogy Brüsszel nem zsarolja Magyarországot, értelmezhetetlen a magyar plakát-szöveg, nincs kötelező kvóta. Ha akarjuk, nem is tudjuk, miről szól a kérdés, tesszük hozzá mi.
- Ha akarják, egyetlen kérdést sem kell érteniük, de erről már a legmagasabb bírói fórum is döntött, hogy a kérdés egyértelmű. A kvóta szó egyébként nem is szerepel a kérdésben, kényszerbetelepítésről szól. A kérdés megválaszolásának egy népszavazáson nem feltétele, hogy éppen most legyen egy már hatályba is lépett Európai Bizottsági, vagy uniós tanácsi döntés. Ez, amiről most szó van, véleményem szerint, elsősorban szuverenitás kérdés.
A Brexitnek, a britek távozásának az EU-ból lesz hatása a közigazgatási rendszerre?
- Pillanatnyilag nincs hatása a magyar közigazgatásra. Én nem vagyok európai uniós vagy európai uniós jogi szakértő. Egyetemünkön működik nemzetközi és európai tanulmányok kara, ott van európai jog, illetve európai tanulmányokkal foglalkozó tanszék. Van egy kitűnő kutatóközpont is, ez a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont, akik már ki is adtak egy gyorsjelentést ezzel kapcsolatban. Szinte biztos, hogy a Brexitnek hatása lesz az unió működésének minden szegmensére, így a közigazgatási szegmensre is. De a változás nem a végeken fog először jelentkezni, hanem az unió központjában. Ezt nem mint szakértő, hanem inkább mint újságolvasó ember, kormányzattal foglalkozó ember mondom. Remélem, hogy a Brexitnek vagy ennek a népszavazásnak lesz egy olyan hatása, hogy az unió komolyan elkezd foglalkozni a saját reformjával, beleértve a szervezeti, működési és adott esetben a politikai kultúrának a megváltoztatását is.
A politikai kultúra megváltoztatását?
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
- Nemcsak Orbán Viktor és Szijjártó Péter mondja, már Angela Merkel, Francois Hollande és Matteo Renzi három alapító EU-tagállam vezetői is mondják, hogy olyan unióra van szükség, amelyik jobban odafigyel a választópolgárok véleményére. Minden EU-s választópolgár egyszerre tagállami választópolgár és egyszerre európai választópolgár is. Az azért számomra nagyon furcsa volt, hogy a brit népszavazás után összeült hat ország, az alapítók, megbeszélni azt, hogy mi legyen a britekkel - a britek nélkül. Ez történelmi időszak, a brit népszavazás fontos változásokat fog elindítani. Magyarország csatlakozása az EU-hoz felemelő volt, és a magyar lakosság ma is nagy arányban unió párti. De mindez nem azt jelenti, hogy ha valamivel nem értünk egyet, cipzárral bezárjuk a szánkat. Az EU az állandó konfliktusok, komoly konfrontációk útján fejlődött.
"Nem tudok számot mondani"
Ön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, és az államreform bizottság elnöke is. Az utóbbi testület a bürokráciacsökkentés előkészítésével foglalkozik, cél milliárdok megspórolása. Milyen az akusztikája, hogy 30 milliárdos állami juttatást kap az egyetem intézményi fejlesztésre, a Ludovika-lovardára és az Orczy parkra?
- Én nem feltétlenül keverném össze a két költségvetési sort. Az államreform bizottság nem elsősorban a költségcsökkentéssel foglalkozik, hanem a bürokratikus jelenségek módosításával, az állami működés reformálásával. Nem érzek ellentmondást, és sosem mutogatok más intézményekre. Mások szokása, hogy az NKE-re mutogatnak. A felsőoktatás fejlesztésére általában jelentős összegeket költ a kormány. A Pécsi Egyetem az évfordulóra, azt hiszem, több mint 600 millió forint támogatást kap, míg campusfejlesztésre 24 milliárd forintot biztosít a kormány, és a Szegedi Egyetemen a lézerközpontnak a volumene körülbelül akkora, mint az egész Ludovika Campus-projekt költsége. A kampuszberuházásnak az egyik eleme az Orczy- park rekonstrukciója, ennek része a végtelenül lepusztult lovarda felújítása, amely egy történeti jelentőségű építmény. Az egész műemléki környezet. Ráadásul hosszú évtizedeken keresztül előd intézményeink a mostohagyerekei voltak a felsőoktatási beruházásoknak, a korábbi Államigazgatási Főiskola, a Zrínyi NemzetvédelmiEgyetem és a Rendőrtiszti Főiskola. Nem szeretném elbagatellizálni a kérdést, mert az összeg valóban nagy, de 25-30 éves lemaradást kell behozni.
Az sem ellentmondásos, hogy azt az egyetemet vezeti, ahol a jövendő köztisztviselőit képezik, az államreform pedig közszolgák elbocsátását eredményezi? Például a 72 háttérintézmény megszűntésével, beolvasztásával a minisztériumokba.
- Nem. Az államreform bizottságnak nincs apparátusa, tiszteletdíj nélkül dolgozunk. Konzultatív testület vagyunk, előterjesztéseket készítünk, kormányanyagokat is meg szoktunk vitatni. A központi szintű háttérintézmények egyesítése, szétválasztása, tipologizálása, az erőforrásoknak átcsoportosítása nem mindig spórolás.
De minimum 3000 köztisztviselőt elbocsátanak, a kormányhivataloknál pedig állítólag 6000-es „racionalizálás" lesz.
- 6000-es?
Nem így tudja?
- Nem. Soha nem is nyilatkoztam ilyet. És nem is az én dolgom minősíteni azt, hogy a létszámcsökkentés aránya, mértéke, végrehajthatósága mekkora, ezek kormányzati intézkedések.
Miért Önre esett a választás, ami az államreformbizottságot illeti? Lázár János kancelláriaminiszter kérte föl?
- A kormány kért föl. Amióta elvégeztem az egyetemet, a magyar állam szolgálatában állok: mindig valami hivatali beosztást töltöttem be, és mellette haladtam az egyetemi pályán, a közigazgatással, közigazgatási joggal foglalkozom 23 éve. Emellett szereztem komoly közigazgatási tapasztalatot. Volt alkalmam részt venni még a 2002-ben elindított IDEA-programban is, amelyet Ágh Attila professzor úr vezetett, és amely a regionalizációval, Budapest és a régiók szerepével fogalkozott . Már akkor fölfigyeltek arra, hogy karakteres álláspontom van. S miután ezt az egyetemet vezetem, közel vagyok ahhoz, amit úgy hívnak, hogy közigazgatás és kormányzás. Az OECD-tagállamok állami bürokráciájának a mértékéhez képest Magyarországon a kormány és köztisztviselők, állami fizetésből élőknek a száma, állami foglalkoztatottaknak a száma és az aránya is túl magas, messze az OECD-átlag fölött van. Az a szám, az a százalék, amelyikkel a kormány dolgozik, elég hosszú elemzés eredményeképpen született meg.
Az állami apanázsból élők meg a bürokráciából élők az egy külön szám. A köztisztviselők azt mondják, arányait tekintve nincs több, konkrétan igazgatási kérdésekkel foglalkozó ember náluk, mint más uniós országban.
- Ez a szakszervezetek véleménye. Ezt nekik kell megvédeni. Én pedig statisztikával, az OECD-adatokkal dolgozom. Például a helyi önkormányzatoknál 9000 tisztviselőt úgy foglalkoztataz önkormányzati rendszer, hogy azt nem finanszírozza a költségvetés. Visszatérve a korábbi kérdésükre, az ellentmondásra, hogy nem „skizofrén-e" a helyzetem... Nincs ellentmondás, egyetemünk közigazgatásra irányuló része sem csak arról szól, hogy hány 18 évest vagy 19 évest juttatunk közigazgatás-szervező diplomához. Az egyetem másik része, amelyik a rendvédelmi, rendészeti felsőoktatást, a katonai felsőoktatást szolgálja ki, azt ez a szféra nem érinti. Azért sem látok ellentmondást, mert az egyetemnek a feladata, missziója változatlan, attól függetlenül, hogy a humán erőforrás egy része bekerül a minisztériumokba. Ez eleve egy alkalmazkodási készséget feltételez, amit általában továbbképzésekkel lehet segíteni. Ezek szervezése és lebonyolítása szintén az NKE feladata. És bár a mostani reform őket érinti, nemcsak háttérintézményekből áll a magyar közigazgatás..
Hány közszolgának kell távoznia?
- Én nem tudok ilyen ilyen számot mondani.
Nagyságrendet?
- Nagyságrendet sem.
Hogy viszonyul a Lázár János háromezres számához?
- Más kontextusban nézem. A kormányhatározat is úgy kezdődik, amellyel az államreform bizottságot felállították 2014-ben -, hogy a feladatok, a közfeladatok rendszerének áttekintése mellett vagy azzal párhuzamosan kell a létszámokat is elemezni. Nem lehet csak státuszokkal hozzáfogni egy reformhoz. A bizottság is azon az állásponton van, hogy mindig a feladat ellátás szemüvegén keresztül kell nézni a létszámokat. A kormány nagyon sok igazgatási szolgáltatási díjat kivezetett, százával hatályon kívül helyezett, azzal megszűnt minden munka, milyen olyan tevékenység, amit ezeknek a nyilvántartásával, ezeknek a kirovásával és beszedésével tölteni kell. És nem feltétlenül lenne helyes minősítenem, hogy valami sok vagy kevés, jó vagy nem jó.
E-ügyintézés...
- Az e-ügyintézésre is azt mondom, hogy az sem létszámcsökkenés.
Miért nem maradhatott a status quo például a háttérintézmények esetén...
- Ezt ne tőlem kérdezzék, az átszervezés a Kormány szervezetalakítási önállósága körébe tartozik.
Miért lesz hatékonyabb így a rendszer, mintha a meglévő kereteken belül „racionalizáltak" volna, például a dologi kiadások húsz százalékának a mérséklésével?
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
- Nem szeretném leszűkíteni az államreform-folyamatot vagy a bürokráciacsökkentést erre az egyetlenegy intézkedésre. Az, hogy az intézményekre bízza a kormány, hogy racionalizálják magukat, általában nem szokta a kívánt eredményt elérni.
Óriás szervezetek és óriási pénzek mozognak a háttérintézményi átalakítással - az OEP vagy a nyugdíjbiztosító sok ezer milliárdos tétel, és államkincstárhoz kerülnek. De az államkincstár sem alkalmas most a feladatra, ki kell szélesíteni. Ez új apparátusokat, sok új tisztviselőt jelent ?
- Természetesen át kell alakítani az államkincstárat.
Mitől lesz az új rendszer hatékonyabb?
- A hatékonyság alatt Önök mit értenek?
Gyorsabb ügyintézés, kevesebb költség, kevesebb hivatalba járás, papír, pecsét ...
- Ez kizárólag komplex intézkedéseken keresztül valósulhat meg. Garancia önmagában a szervezet-átalakításban nehezen ragadható meg. Csak együttesen, intézkedésekkel lehet elérni az eredményes, gazdaságos és a hatékony kormányzati közigazgatási működést. A kormányzati háttérintézményekről: ezek egy részének pedig nincs is ügyfélforgalma, a kormány számára szolgáltatnak, vagy végeznek feladatot.
Kinek lesz jó? "Is-is"
Nem azt szolgálja a mostani intézményi reform, hogy az állampolgárok jó legyen?
- Is-is. A garancia a hatékonyságra, hogy a háttérintézményeket érintő intézkedések más intézkedésekkel együtt történnek meg. Külön törvény született a közigazgatási hatósági eljárásokról, az ügyintézés elektronizálásáról. Az új eljárási törvény bevezetése, belső eljárásoknak a racionalizálása is fontos. A szervezeti átalakítás önmagában soha nem vezet tartós bürokráciacsökkentéshez..
Hogyan írná le a mostani reformot ?
- Modellváltás.
Mi a jelentősége ?
- Mondjuk azt, hogy ez egy profiltisztítás. A kormány igyekszik az általános hatáskörű kormányzati szervre, a kormányhivatalra –hiszen ennek a rendszernek a funkcionális és adminisztratív oldala már ki van építve -, minél több hatáskört és feladatkört telepíteni, illetve a megyei/fővárosi szintről minél több hatáskört a járási szintre delegálni. A bürokráciacsökkentésnek az is egy módja, hogy közelebb kerül az ügyintézés az állampolgárhoz. Még egyszer, nem ez az egyetlen bürokráciacsökkentésre irányuló reform, a folyamat már Verebélyi államtitkár-professzor úr idejében elindult 94-96-ban. Mindenkor két nemes szándék vezette a reformereket: az ügyféloldali bürokrácia és az állam-oldali bürokrácia is csökkenjen.
Centralizáltabb lesz így az államigazgatás ?
- Ez kétségtelen.
Több területet felügyel a Miniszterelnökséget vezető miniszter ?
- Én nem hiszem, nem erről szól a reform. A minisztériumok szerepe azonban erősödik.
Az orbáni politikai kormányzás?
- A kormányzás politikai tevékenység, így csak a bürokráciacsökkentés esetére vonatkoztatni a politikai kormányzást fából vaskarika. De a mostani bürokráciacsökkentést úgy is lehet érteni, hogy a kormányzás politikai funkciói is jobbanérvényesülnek, nemcsak a bürokratikus vagy adminisztratív funkciók. A kormányzás tehát politikai tevékenység, ez a lényege . Az államigazgatás irányítása.
Ha egy emberből állna a kormány...
Elméleti megközelítésben mi lenne a magyar közigazgatás ideális létszáma?
- Lehet, hogy csalódást okozok, de a közigazgatás ideális létszáma mindig az adott feladatoktól függ. Van egy nagyon érdekes könyv erről, amelyik azt mondja, hogy a végletekig vitt „outsourcing", a kiszervezés, végső soron oda vezethetne majd el, hogy egy emberből áll a kormány, aki az „outsource"-ügyeket intézi - ez egy negatív utópia. Az OECD- tagországok és az ő arányaik,létszámaikcsak egy összehasonlítási alapot jelentenek. A kormány sem csak a közigazgatás létszámával foglalkozott, noha komolyabb ráhatása erre van, hanem komplexen kezelte a Magyar Honvédségtől a rendvédelmi szerveken keresztül a kormánytisztviselői, köztisztviselői létszámon át a bírói, ügyészi, igazságszolgáltatási létszámot, a közalkalmazotti létszámot, bezárólag az állam által tulajdonolt vagy fenntartott vállalatoknál dolgozók nem közalkalmazottak vagy köztisztviselők, hanem munkajogviszonyban dolgozók létszámáig. Ez egymillió főt meghaladó nagyon magas szám. Hasraütésszerűen, százalékszerűen nem szeretném kommentálni, hogy a 950, 890 ezer vagy egymillió az ideális. De egy másik megközelítés: hosszú ideig kérdés volt a rendőrök létszáma. Ha látunk egy járőr kocsit, és abban négy rendőr ül és beszélgetnek, az nulla rendőr az utcán. Ha kettő sétál az utcán, az kétszáz százalékkal több, mint a nulla. Tehát abból az irányból is meg lehet közelíteni, hogy a létszámhoz képest fontosabb vagy a létszám mellett legalább olyan szinten fontos, hogy mennyire dolgoznak szaporán és hatékonyan az állami alkalmazásban lévők, mennyi ügyet dolgoznak fel egy nap alatt, annyit, amennyit föl tudnak dolgozni, vagy annyit, amennyihez éppen kedvük van. Ehhez megkapnak-e minden eszközt, ehhez megkapják-e azt a tudást, ami az ügyek feldolgozásához szükséges.
Az OECD-átlaghoz képest?
- 2015-ben áttekintett elemzések alapján azt lehet mondani, hogy a magyar állami alkalmazottak aránya az összefoglalkoztatottakhoz képest húsz százalék fölött van, és az OECD is fölhívta a figyelmet arra, hogy ennek húsz százalék alatt kellene lenni, körülbelül 18-19 százalék körül kellene, hogy mozogjon ez a szám. Azaz, ez alapján nem feltétlenül 3000- vagy 6000 főről van szó, hanem százezres nagyságrendekről.
A 3000-es szám egy minisztertől hangzott el. Az előkészítő munka szalad a politikus nyilatkozata után?
- Nem így látom. A pénzügyminisztériumi feladatokat is ellátó nemzetgazdasági minisztérium folyamatosan elemzi, értékeli azt a foglalkoztatottilétszámot, amit az államnak legtágabb értelemben „el kell tartani".
A miniszterelnökkel közvetlenül is beszél ?
- A miniszterelnök egyszer vett részt eddig a bizottság ülésén, még 2014 év végén, Lázár miniszter úr szokott gyakrabban részt venni a bizottság ülésén.Öt miniszter a tagja a bizottságnak, akik általában állandó helyettesük, egy államtitkár útján vesznek részt. Visszatérve az előző gondolatra, tehát kifejezetten igényt tartott a miniszterelnök, illetve Lázár miniszter úr is arra, hogy adott esetben a kritikus vélemények is hangozzanak el.
Milyen kritikájuk volt?
- A bizottság egy véleményező és javaslattevő testület, amely munkáját nem nyilvánosan végzi, így hadd térjek ki a válaszadás alól.
Jó döntést hozott Kósa Lajos, amikor a miniszterelnök felkérésére nemet mondott azzal, hogy nem szeretne bürokráciacsökkentésért felelős tárca nélküli miniszter lenni - egy apparátus élén ?
- Kormánybiztosi vagy tárca nélküli miniszteri pozíciót általában egy konkrét feladatra hoznak létre, de külön minisztériumot véleményem szerint valóban túlzás lett volna erre létrehozni.
Az állami társaságok a bürokráciacsökkentés következő állomása, különösen, hogy a kétmilliós fizetési plafon-korlátot feloldották?
- A sajtóból értesültem, hogy a kormány akar majd ezzel foglalkozni. Ami óriási horderejű intézkedés lesz, az az új közigazgatási rendtartás, a közigazgatási-eljárási törvénynek a bevezetése. Ez határozza meg azokat a kötelező eljárási mozzanatokat, melyeket az évi több mint 20 millió hatósági ügyben be kell tartani. Feszítő, monhatni paradox a helyzet, mert miközben az ügyféli jogok legmagasabb szintű kiszolgálását kell biztosítani - amit Alaptörvény is megkövetel -, rövid idő alatt kell dönteni az ügyekben. Ez gyújtópont, ezért nehéz ez a feladat. A törvényjavaslat elkészült, a kormány egyszer már tárgyalta, a munkaneve azért általános közigazgatási rendtartás, mert 1939-ben Valló József ezen a néven készítette el még a Magyary Zoltán-féle Közigazgatástudományi Intézetben az első magyar általános közigazgatási eljárási törvénytervezetet.
Eljárási határidők - Misztikus kör
Mennyiben lesz ez más, mint a KET?
- Kevesebb és szigorúbb szabályt tartalmaz.
Miért lesz jó nekem, mint állampolgárnak, ha 45 napos lesz az eljárási idő ? Azaz, hosszabb lesz, mint most.
- Az eljárási határidő számítás egy misztikus kör. Annyiban lesz áttörés, hogy itt nem arról van szó, hogy egy tágítható keretszám szerepel a törvényben, hogy például az eljárási idő harminc nap, de ezt a harminc napot másik tizenhét tényező felfüggeszti és valójában egy teljesen törvényes eljárás tarthat akár 453 napig, mert az eljárási határidő „egy nettó szám". Ehhez képest próbál paradigmaváltást ez a tervezet, mondván, az eljárási határidő egy bruttó időtartamú kell, hogy legyen, ami alatt mindenképpen meg kell születni egy döntésnek. De ahogy a létszámra vonatkozó kérdésénél sem tudok én egy százalékkal válaszolni vagy egy ezres vagy tízezres számmal, az eljárási határidőnél sem tudom azt mondani, hogy most akkor a 30 nap helyett a 25 sokkal jobb. Van olyan ügy, amire elég egy nap, s van olyan, amire a 30 nap is kevés lehet. Az új szabályozás kifejezetten ügyfélpárti, minimalizálja az eljárási határidő múlásátfelfüggesztő feltételeket. Az ügyfél kap majd egy határozatot, és ha nem tetszik neki, megfellebbezheti, vagy adott esetben bíróság előtt megtámadja.
Alapvetően egyfokú lesz a közigazgatási eljárás?
- Nem. Ma is kombinált eljárásrend van, tehát a közigazgatási eljárások egy része kétfokú, más része egyfokú. Ha a közigazgatási eljárás egyfokú, akkor abban az egy fokban kell a szakszerű és törvényes döntést meghozni. Ha a fellebbezés folytán kétfokúvá válik eljárás - ahol a fellebbviteli eljárás tulajdonképpen az első foknak a megismétlése - az mindig lehetőséget teremt arra, hogy akár az ügyfél húzza az időt, mondván, hogy most csatolok egy fellebbezésben bizonyítékot, kérelmet, adott esetben indítványt. Így a közigazgatás számára megteremti a lehetőséget, hogy másodfokon lehet az ügyeket korrigálni. Régóta meglévő alaptétele a közigazgatási jogtudománynak - és hadd emeljem ki idősebb Martonyi Jánost, a volt külügyminiszternek az édesapját, aki már a 40-es években hangsúlyozta tanulmányaiban -, hogy mivel jogállamban a közigazgatási határozatok döntései bíróság elé kerülhetnek, ezért teljesen fölösleges az ügyfelet a közigazgatási szervezet minden fokozatán végigjáratni az ügyével együtt. Első fokon kell egy kicsit hosszabb idő alatt egy törvényes és szakszerű döntést meghozni, és utána azt bíróság elé bocsátani, hogy a bíró dönthessen. A válaszom a kérdésre: az egyfokú közigazgatási eljárási szabályozás - ha ez határozott ügymenedzsmenttel és szervezetmenedzsmenttel párosul -, végső soron a közigazgatási ügyintézés csökkentéséhez vezet.
De a bíróságon köt ki azonnal az ügy, ha az ügyfélnek nem tetszik és a szervezeten belül nem lehet korrigálni.
- Nem, bocsánat, pont ez nincs kizárva. A fellebbvitel vagy fellebbezés korlátozása nem zárja ki a saját hatáskörben végrehajtott korrekciókat, legyen az visszavonás vagy módosítás.
Tehát ha fellebbezést nyújt be valaki a közigazgatási szerv döntése ellen a bírósághoz, akkor a közigazgatási szerv látja a fellebbezést, és azt mondja, „hoppá, az ügyfélnek igaza van" és javít?
- Így van. A tervezet szerint az egyfokú közigazgatási eljárásban az ügyfél által benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmet a közigazgatási szerv a felettes szerven keresztül terjeszti fel, és a felettes szerv - ahogy ön mondja -, látja, hogy „hoppá, hát ez nem törvényes, és kijavítható". Akkor nem is terjesztik a fellebbezést a bíróság elé. Valójában másfél fokúvá válik a közigazgatási eljárás. De ez megnöveli az első fok felelősségét.
És a bíróság felelősségét. Tóth Zoltán közigazgatási szakember azt nyilatkozta, hogy a monarchia-korabelire emlékeztető javaslat a jogállamiság lábbal tiprása, mert ellentmond a tézisnek, hogy „minden problémát a keletkezési helyéhez legközelebb kell megoldani".
- A bíróságnak, nem tagadom, ennek a modellnek a bevezetése ügy-, és tehernövekedést jelent. De pont ezért fut együtt az általános közigazgatási rendtartás egy új közigazgatási perrendtartással, és ehhez kapcsolódik egy bírósági szervezeti reform, amelyik önálló közigazgatási törvényszékek létrehozását irányozza elő. A monarchia emlegetését nehezen tudom értelmezni, hiszen akkor egyáltalán nem működtek alsó fokú közigazgatási bíróságok és nem volt általánosan kötelező közigazgatási eljárási kódex. A most tervezett szabályozás és az átalakított hatásköri rend éppen azt szolgálja, hogy az elsőfokú ügyintézés nagyobb arányban történjen járási, azaz a legalsó államigazgatási szinten. A közigazgatási-munkaügyi bíróságok most is megyénként működnek. A minisztériumi háttérintézmények egy részének minisztériumokba szervezése nem jelenti azt, hogy a hatósági ügyek csak ott indulnának.
Tehát a megyéknél lesz közigazgatási bíróság ?
- Két javaslat szerepel a tervezetben. 2011-12-ben alakultak a közigazgatási munkaügyi bíróságok. Az új tervezet szerint külön közigazgatási törvényszékek jönnének létre, és egy közigazgatási felső bíróság.
A felső bíróság Székesfehérvárott székelne?
- Nem tudom, hogy a törvény majd hová helyezi. Ezek a változtatások kétharmados döntést igényelnek, a kormánynak és az előkészítő tárcának nyilván majd meg kell kezdenie a többpárti egyeztetéseket. De, ha nem jön létre új bírósági szervezet, akkor is a meglévő közigazgatási munkaügyi bíróságok el tudják látni az első fokú feladatokat, és valamelyik tábla vagy valamelyik törvényszék el tudja látni a központi közigazgatási bírósági feladatokat is, tehát maga a közigazgatási perrendtartás önmagában nem feltételez új bírósági rendszert. Én nagyon hosszú ideje foglalkozom ennek a kérdésnek a vizsgálatával, és mindig azt mondom, kezdjük azzal: mi biztosítja annak a háromszögnek a „felfüggesztési középpontját", ami az ügyfél, a közigazgatási és a bírósági érdeknek az egyensúlyát megteremti.
