Nem rajongunk a szemétházakért, pedig rezsicsökkentésnek sem utolsó

– Oka van annak, hogy a rönkházak nem az Alföldön, a vályogházak meg nem a hegyekben honosodtak meg a népi építészetben – mondja  Reith András, az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője, a Mérték Építészeti Stúdió társtulajdonosa és kutatás-fejlesztési igazgatója, aki több évig a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke is volt. A külföldi egyetemeken is oktató építész szerint a jó épülethez vezető első és legfontosabb lépés a gondolkodás, ami még pénzbe sem kerül, mind­össze időbe. Át kell gondolni, hogy hova, kiknek és mit érdemes építeni. Környezettudatos nem az alternatív technológiától lesz igazán az épület, hanem attól, hogy már eleve úgy épül, hogy minimális igényű legyen. Ez egy újfajta megrendelői – és tervezői szemléletet követel.

Kutatások igazolják: az épület és az ablakok tájolása, mérete önmagában 25 százalékos fűtésmegtakarítást jelenthet, ráadásul mindez a beköltözők komfortérzetét közvetlenül befolyásolja. A helyi adottságokat szem előtt tartó tervezésnek köszönhe­tően napelemekkel és napkollektorokkal sem kell telerakni a házat. Reith András nem kertel, kimondja: a németországi klimatikus viszonyokra szabott passzívház-rendszer előírásai számos kérdést vetnek fel. Hannoverhez képest Budapesten 25 százalékkal több a napsütéses órák száma, és ez csak az egyik különbség a sok közül, nem érdemes egy az egyben átültetni az általánosnak biztosan nem minősülő megoldásokat.

A különböző alternatív építési megoldások, az ígéretesnek tűnő ötletek új irányokat sejtetnek az építészetben, de aztán nem egyről derült már ki, hogy igazából a piaci keresletélénkítés szándéka állt mögötte, vagyis nem hordoz igazi újdonságot – véli a szakértő.

A rendhagyó megoldásokat, mint például a Magyarországon évekkel ezelőtt beharangozott, de elterjedni nem tudó Earthship-házakat, homokzsákházakat vagy szalmaházakat építők kevesen vannak, az efféle megoldásokhoz komoly személyes elkötelezettségre van szükség. A megrendelők többsége az első egy-két beszélgetés után meggondolja magát, és a hagyományos megoldások mellett marad.

Különös, de nincs megbízható kimutatás az alternatív technológiák alkalmazásának elterjedéséről. A hivatalosan nyilvántartottnál biztosan több alternatív, illetve zöldház, épül, csak nem mind kerül be a statisztikákba, mert a minősítésük sokba kerül. Éves szinten a teljes épületállomány 2-3 százaléka új építésű, ezeknek elenyésző része alternatív technológiákkal. Minden új, vagyis innovatív technológiának évekbe telik, mire elterjed és igazán kiforr. Ezzel a tempóval viszont folyamatosan kitolódik a valódi áttörés, amire viszont óriási szükség lenne. Reith András szerint a környezettudatosság a fogyasztás minimalizálásával kezdődik