A magyar törvényekkel, de akár az alaptörvénnyel is ellentétes közösségi normát követnünk kell – jelentette ki egy nemzetközi jogász. Az uniós jogot tehát a magyar alkotmány nem írhatja felül. Egy másik szakértő szerint trükközéssel is nehéz kizárni, hogy Budapest a menekültválság megoldásából teljesen kimaradjon: ha nem fogadunk be senkit, akkor vélhetően fizetni kell.
Az unió nem tervezi menekültek kötelező áttelepítését Magyarországra – szögezte le kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász azzal összefüggésben, hogy a kormányfő kedden kijelentette: olyan alaptörvény-módosítást kezdeményeznek, amely szerint Magyarországra idegeneket csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott határozat alapján lehet betelepíteni.
Másfelől a szakértő kiemelte: az uniós jogot valamennyi tagállamnak be kell tartania, figyelemmel persze arra, hogy a tagállamok az alapító szerződések szerint mely hatásköröket adták át a közösségnek. Valki hangsúlyozta: e keretek között a magyar törvényekkel, de akár az alaptörvénnyel is ellentétes közösségi normát követnünk kell. Ha a hazai és az uniós jog konfliktusba kerül, ez utóbbi lesz a vesztes – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a menekültügy meddig tartozik nemzeti hatáskörbe, elmondta, hogy közösségi rendeletek és irányelvek sora szabályozza ezt a tárgykört. Az biztosan nem sérti a nemzeti szuverenitást – emelte ki –, hogy a bel- és igazságügy-miniszterek tanácsa tavaly szeptemberben a menedékkérők áthelyezéséről döntött. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke ugyanis lehetővé tesz ideiglenes intézkedéseket, és a múlt év őszén Valki szerint egyértelműen az volt a cél, hogy a görög és az olasz menekültügyi rendszert tehermentesítsék. Ezt a döntést ráadásul az Európai Tanács tavaly decemberi, majd idén februári úgynevezett következtetései (zárónyilatkozatai) meg is erősítették.
