galéria megtekintése

Nem írhatja felül az alaptörvény az uniós jogot

7 komment

Lencsés Károly

A magyar törvényekkel, de akár az alaptörvénnyel is ellentétes közösségi normát követnünk kell – jelentette ki egy nemzetközi jogász. Az uniós jogot tehát a magyar alkotmány nem írhatja felül. Egy másik szakértő szerint trükközéssel is nehéz kizárni, hogy Budapest a menekültválság megoldásából teljesen kimaradjon: ha nem fogadunk be senkit, akkor vélhetően fizetni kell.

Az unió nem tervezi menekültek kötelező áttelepítését Magyarországra – szögezte le kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász azzal összefüggésben, hogy a kormányfő kedden kijelentette: olyan alaptörvény-módosítást kezdeményeznek, amely szerint Magyarországra idegeneket csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott határozat alapján lehet betelepíteni.

Másfelől a szakértő kiemelte: az uniós jogot valamennyi tagállamnak be kell tartania, figyelemmel persze arra, hogy a tagállamok az alapító szerződések szerint mely hatásköröket adták át a közösségnek. Valki hangsúlyozta: e keretek között a magyar törvényekkel, de akár az alaptörvénnyel is ellentétes közösségi normát követnünk kell. Ha a hazai és az uniós jog konfliktusba kerül, ez utóbbi lesz a vesztes – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a menekültügy meddig tartozik nemzeti hatáskörbe, elmondta, hogy közösségi rendeletek és irányelvek sora szabályozza ezt a tárgykört. Az biztosan nem sérti a nemzeti szuverenitást – emelte ki –, hogy a bel- és igazságügy-miniszterek tanácsa tavaly szeptemberben a menedékkérők áthelyezéséről döntött. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke ugyanis lehetővé tesz ideiglenes intézkedéseket, és a múlt év őszén Valki szerint egyértelműen az volt a cél, hogy a görög és az olasz menekültügyi rendszert tehermentesítsék. Ezt a döntést ráadásul az Európai Tanács tavaly decemberi, majd idén februári úgynevezett következtetései (zárónyilatkozatai) meg is erősítették.

 

A nemzetközi jogász azt gondolja, hogy a népszavazás alapvetően belpolitikai célokat szolgált, hiszen kvóták meghatározása időközben lekerült a napirendről. Helyette a dublini rendszer fejlesztése van napirenden, például annak biztosítása, hogy a menedékkérő ne választhassa meg, melyik tagállamban szeretne letelepedni.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint érdemes mindjárt tisztázni, hogy milyen alapon hivatkozott Orbán Viktor arra: egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére nem változtathatja meg senki. Aki a történelmi alkotmányra hivatkozik, nem ártana emlékeznie rá – fogalmazott –, hogy a természetes jogfejlődés során idegen népcsoportok érkeztek Magyarországra, és azok tagjait nem kardélre hányták, hanem befogadták, integrálták.

Azt írnak különben bele az alkotmányba, amit akarnak, mert az uniós jog arra nincs tekintettel – jelentette ki Lattmann. De ettől szerinte sem kell félni, mert az alapító szerződések világosan meghatározzák, hol húzódnak a közösség hatáskörei. Ez a nem létező kötelező betelepítési kvótára is igaz – mondta –, mert az Európai Unió Bírósága majd kimondja: a bel- és igazságügy miniszterek tanácsa tavaly szeptemberben jogosult volt-e a menedékkérelmek elbírálásának kötelező szétosztásáról dönteni.

A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán viszont a nemzetközi jogász egyelőre óvakodott attól, hogy konkrét véleményt alkosson. Szerinte még az is kijöhet az egészből, hogy nem zárják ki egy esetleges kvóta alkalmazását. Az Orbán által emlegetett kritériumok arra vonatkoznak, hogy menedékkérőt csak egyéni elbírálás alapján, saját kérelmére, csak a magyar törvények alapján és kizárólag a magyar hatóságok által lefolytatott eljárásban fogadjanak be.

Ennek Lattmann szerint könnyű eleget tenni, és ha születik egy olyan uniós irányelv, amely hasonló feltételekkel nemzeti hatáskörbe utalja a menekültügyi eljárás lefolytatását, Budapest nemigen bújhat ki, ha előírják, hogy mennyi ember esetében kell ezt az eljárást átvennie. Az irányelv átültetése ugyanis kötelező, és ha ezt nem tesszük meg, jön a kötelezettségszegési eljárás. A nemzetközi jogász szerint természetesen ez sem kényszerbetelepítés lenne, mert csak a kérelem elbírálásáról lehet szó. A szolidaritás elvébe meg az is belefér – véli –, hogy aki nem akar „migránst", az fizessen a nálunk befogadóbb államoknak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.