Szavakban már visszakozik Orbán Viktor: nem akar Brüsszellel keményen konfrontálódni, a határokon belül is konszolidációt tervez. A harcmodorváltás valószínűsíthető oka a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának megelőzése.
Orbán Viktor a kormányközeli Napi Gazdaságban szerdán megjelent interjúban azt mondta: „Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni. Nem lehet állandóan hadba hívni, segítségért mozgósítani egy egész országot. Világossá kell tenni, hogy a küzdelem nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozott, derűs és sikeres Magyarországért folyik”.
Hogy mennyire értékelhető fordulatnak, a konfrontatív harcmodorral való szakításnak az interjú, egyelőre nem lehet tudni. Szerinte a magyar példa irritációt váltott ki az európai elitközpontokban, „és emiatt renegát fenyegetést látnak ott, ahol láthatnának sikertörténetet is”.
Az interjúban magyarázattal szolgál a magyar szuverenitásharcra is, eszerint ahhoz, hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként Magyarország valóban szuverénnek érezhesse magát, négy területen – a bank-, média- és energiaszektorban, illetve az élelmiszer-ipari kiskereskedelemben – kell, ha nem is kizárólagos, de erős befolyással rendelkeznünk. Ezen a ponton érzékelhető, hogy a szabadságharcos „filozófiát”, küzdelmet nyilván nem adja fel, amíg nem éri el a céljait. Azt pedig „istenkísértésnek” nevezi, hogy a Jobbik, vagy a baloldali/balliberális ellenzéki erő kerüljön hatalomra 2018-ban, a világban zajló nagy változások között és az európai térben ugyanis ki kell jelölni precízen azt a „keskeny” utat, amelyen a következő évtizedekben járnunk kell. Az euró bevezetését nem tervezi, a kormány „kivár”.
