A Fidesz szakított az euroatlanti demokráciafelfogással, amelyben a pártok kölcsönösen elfogadják egymás létét, és legitimnek tekintik egy demokratikus választás eredményét – állítja legfrissebb elemzésében a független értelmiségieket tömörítő Szalay Kör.
A tanulmány szerint a kormánypárt inkább az „irányított demokrácia” gyakorlatát követi, tehát a választásokra csupán a hatalom megragadásának és megtartásának technikai eszközeként tekint.
Három éve tüntetést is tartottak a választójogi törvény módosítása ellen Szigetváry Zsolt / MTI |
Az új országgyűlési választási törvény alapvető célja az volt – vélik –, hogy a legnagyobb támogatottságot élvező párt az elnyert szavazatokhoz képest aránytalanul több mandátumhoz jusson. Ez a cél megvalósult: 2010-ben a voksok 53 százalékával a képviselői helyek 67,8 százalékát, míg 2014-ben a szavazatok nem egészen 45 százalékával a parlamenti mandátumok 66,8 százalékát szerezte meg a Fidesz–KDNP. Szinte minden részletszabályt igen tudatosan úgy alakítottak, hogy az a Fidesznek kedvezzen, vagyis: növelték az egyéni választókerületek arányát, a győztes jelöltek után is jóváírtak töredékszavazatokat az országos listán, és választójogot adtak a határon túli magyaroknak. Mindezek eredményeként a kormánypártok a korábbihoz képest legalább hét-nyolc többletmandátumot szereztek, miközben a kétharmad egyetlen képviselői helyen múlott.