|
Üzleti barátok közt
Csortos Szabolcs |
Az „aki ad, az nyer” mottóval működő szervezet immár 62 országban 170 ezer tagot számlál, s tavaly hat és fél milliárd dollárnyi munkát hoztak egymásnak a tagok. Magyarországon 2008-ban vert gyökeret a BNI, jelenleg harminc csoportban hétszázan kötődnek a szervezethez. A csoportokban egy-egy termelői-szolgáltatói profilt csak egy cég képvisel, így nincs belső konkurencia.
Ahogy nő a BNI-hoz kötődők száma, úgy nő az a megrendelésmennyiség, amelyhez a szervezet tagjai hozzásegítik egymást, az idén ez az összeg meghaladta a 14 milliárd forintot Magyarországon. Eddig tizennyolc városban alakultak BNI-csoportok, s úgy tűnik, a gazdaságilag depressziós térségekben az átlagosnál sikeresebb az organizáció. Ennek okát Ferling József, a BNI kommunikációs igazgatója abban látja, hogy e régiók vállalkozói rájöttek: egyedül gyengék, ezért megpróbálnak összefogva segíteni egymáson és ezzel önmagukon is.
A baranyai megyeszékhelyen PR-ügynökséget vezető Ferling meghívott az egyik pécsi BNI-csoport összejövetelére. Az egy éve működő csoportnak 26 tagja van, akad köztük fogorvos, ügyvéd, rendezvényszervező, webfejlesztő, pályázatíró, lakberendező s olyan vállalkozó, aki utazási irodát, kertészetet, ingatlanügynökséget, festékkereskedést, nyelviskolát, autószalont irányít. A reggelivel összekötött, kétheti rendszerességgel tartott, kétórás összetartásoknak kötött a menetrendjük.
A csoport tagjai 40 másodpercben bemutatják cégüket, és elmondják, hogy most épp milyen szakmai kapcsolatra lenne szükségük. (Az egyik könyvelőt keres, a másik biztonsági őrt, a harmadik futárt, a negyedik kontaktot egy nagy céghez stb.) A megvalósult üzletekről a tagok úgynevezett köszönőkártyát tesznek le a csoport asztalára, amelyben nyugtázzák, hogy az elmúlt két hétben az itt kapott ajánlásokkal milyen üzleti lehetőséghez jutottak, s az mennyi pénzt hozott számukra.
Ottjártamkor új taggal, egy zálogház-tulajdonossal bővült a csoport, s neki el kellett mondani, hogy elfogadja a szervezet hatpontos alapszabályát. Abban elemi elvárások fogalmazódnak meg, jelesül a becsület, az őszinteség, a jóindulat, az odafigyelés, vagyis csupa olyan parancs, amelyet amúgy is illik betartani. A kötött program után reggeli következett, és kötetlen beszélgetés. Az összejövetelen a tagok tegeződő kedvessége, mosolygós optimizmusa már-már az örök boldogságot kereső vallási szekták „csízes” pozitívságát lopta be közénk.
Hogy ebben mennyi a szerepjáték, azt egy találkozás után nehéz lenne eldönteni. Az általam megkérdezett tagok arról számoltak be, nekik fontos ez az együttlét, s innen a jókedv. Fekete Attila, aki az egyik német autómárka pécsi központú kereskedésének ügyvezetője, egy éve lépett be a csoportba, s ez idő alatt 20 milliónyi megrendelést köszönhet az itteni kapcsolatoknak. Ez két és fél százaléka a kft. éves bevételének, ám Fekete nem becsüli le a növekményt.
Főleg ha összeveti a BNI évi 170 ezer forintos tagdíjával. Az autókereskedő a bevételtöbbletnél talán még fontosabbnak tartja, hogy az összejöveteleken sokat tanul új ismerőseitől. Ugyanezt hangsúlyozza a baksai Szabó Norbert, aki évente egymillió tojást értékesít, s azt mondja, az itteni kapcsolatok által olyan helyekre szállíthatott, ahová korábban nem tudott bejutni. Emellett barátokra lelt itt, a csoport egyik tagjával – ő kivitelezőcéget vezet – nyaralni is közösen mentek.
A tengerparti útra velük tartott a két feleség is. Amúgy a nyaralótárstól munkát is rendelt, az üdülést pedig egy másik csoporttag irodájában intézte. Az előbbiekhez tegyük hozzá, hogy a BNI-csoportokban azért van lemorzsolódás, a vállalkozók 70-75 százaléka újítja meg egy év elteltével a tagsági viszonyát. Ferling szerint a kimaradók egy része nem találta meg a számítását, mások viszont azért maradnak el, mert „beindult a bolt”, és a megnövekedett megrendelések teljesítése minden idejüket igénybe veszi, ezért a közös reggelikre már nem marad kapacitás.
