galéria megtekintése

Örömtáncturizmus

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 08. számában
jelent meg.


Tanács István
Népszabadság

Zenei paródiák, macsó mondatok és autentikus ruhák idéztek oly kort a IV. Országos Népek Tánca– Népek Zenéje Fesztivál szegedi döntőjében, amikor még nem kellett kilenc nappal előbb ledolgozni a szentestét.

Jobb a gatya, mint a pendely, mert a gatyának van feneke, a pendelynek viszont nincsen – ez a népi macsóság a Szeged-Alsóvárosi Menyecskekórus dalának szövegéből derült ki. Műsorukat Bartók és Kodály gyűjtése nyomán állították össze, fellépőruhájukat a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből vett autentikus minta alapján varratták.

Korábbi sikereik nyomán énekeltek már nemcsak magyarországi helyszíneken, hanem Erdélybe, sőt Prágába is eljutottak. A zömmel nyugdíjas alsóvárosi menyecskék a IV. Országos Népek Tánca – Népek Zenéje Fesztivál döntőjében léptek fel Szegeden, a Deák Ferenc Gimnázium színháztermében.

– Mi csak énekelünk, mert táncolni már nem bírunk – mondja az üllési Estike Népdalkör vezetője, Juhari László nyugdíjas iskolaigazgató, aki egy szál hegedűn kísérte a vegyes kórust. A tagok hetven és nyolcvan év közöttiek, akárcsak az igazgató úr, aki 50 éve került fiatal tanárként a faluba – azóta vezet különböző népdalköröket. Azért énekelnek, hogy szépen teljék az idő, ne üljenek egyedül otthon, mindig legyen mire készülni. Járnak minősítő versenyekre, az eredmény fontos is meg nem is, de a fesztiválokban a találkozás a legjobb.

 

A hódmezővásárhelyi Kankalin Néptáncegyüttesnek a mostani fesztiválra új koreográfiát írt két békéscsabai táncpedagógus, Móricz Bence és Panyi Katalin. A vásárhelyiek fiatalok. A Kankalinnak öt korosztályos csapata van. Kisjakab Péter, a huszonéves fellépők vezetője azt mondja: az életmódban már nem él a hagyomány, de egy kicsit változik. Ügyes koreográfusok kiemelnek részleteket, másként raknak össze jeleneteket – mutatósabb lehet így, mint amit az egykori adatközlőktől lejegyeztek.

A hódmezővásárhelyi Kankalin Néptáncegyüttes: látványosabbá fejlődött hagyomány
A hódmezővásárhelyi Kankalin Néptáncegyüttes: látványosabbá fejlődött hagyomány

A tiszaújvárosi Énekszó Baráti Kör nem népzenét adott elő, hanem Schubert A pisztráng című dalának paródiáját. Maguk is nagyon élvezték a ruhadarabok segítségével is megmutatott átalakulást: a „karnagy úr”, Slezák István usánkára cserélte fején a rizsporos parókát, a hölgyek pedig adriakék selyemsáljukkal bekötötték a fejüket, hogy bánatos Volga menti népdalkórusként énekeljék újra ugyanazt.

Slezák István 39 éve irányítja a tiszaújvárosi csapatot. Azt mondja: vidám dalokkal igyekszik fiatalon tartani a társaságot. Az egészen fiatalok és a nyugdíjasok járnak kitartóan – a középkorúak a munkába temetkeznek. Mind a Nyugdíjas Ki Mit Tud?-ot, mind a IV. Országos Népek Tánca – Népek Zenéje Fesztivált idegenforgalmi holtszezonban tartják. Még így is nehéz jó időpontot találni: a mikulásos hétvégén több népdalkörnek otthon kellett énekelnie, hogy megdolgozzon az önkormányzati támogatásért.

De a következő hétvégén még több amatőr művészt akadályozott volna meg a részvételben, hogy aki még nem nyugdíjas, annak szombaton kell ledolgoznia a szenteste napját – ilyen sem volt, amikor a néphagyományt még nem elevenítették, hanem eleven volt.

Fesztiválszervezők

A rendezvényt egy alaptevékenységét tekintve utazási iroda, a Hontravel Kft. szervezi, amelynek tulajdonosai rájöttek arra, hogy a nyugdíjasok is rávehetők a turizmusra, csak motivációt kell teremteni hozzá. Egyikük, Vadaszán Aurélia elmondja: ők találták ki és szervezték meg nagy sikerrel a Nyugdíjas Ki Mit Tud?-ot is, amely évente 4-6 ezer embert mozgósít. A IV. Országos Népek Tánca – Népek Zenéje Fesztivál idei elődöntőin 280 csoport, 1400-1500 ember vett részt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.