A biztosíték mértékét a bíróság a bűncselekmény jellegére, valamint a vádlott személyi és családi körülményeire alapozva határozza meg. Ezt a gyanúsított vagy a védője indítványozhatja, és tulajdonképpen bármekkora összeget megállapíthatnak, amelyet elegendőnek tartanak ahhoz, hogy az érintettet elrettentsék a szökéstől. Ha ugyanis valaki eltűnik, akkor is bukja a pénzt, ha később sikerül kézre keríteni.
A törvényszék eddigi gyakorlatában
rekordnagyságú összegről van szó,
mert korábban hatvanmillió körül volt a csúcs, amit egy német állampolgár esetében határoztak meg. Óvadékot különben nem túl gyakran állapítanak meg, mert tavaly a fővárosban több mint négyezer személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről döntött a bíróság, és készpénz letétbe helyezése után mindössze heten kerülhettek szabadlábra.
Vizoviczki László ellen két büntetőeljárás is folyik. Az egyik ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja, ebben Vizoviczkit és harminckét társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással – adócsalással – vádolják, amellyel 825 milliós kárt okoztak az államnak.
A másik ügyet a Debreceni Törvényszék tárgyalja, s ennek lényege, hogy négy volt rendőr – a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai – rendszeresen százezres, milliós összegeket kapott Vizoviczkitól, hogy a szórakozóhelyei rendőri védelem mellett működjenek, míg a konkurens mulatóhelyeken a bezárás érdekében razziákat tartottak. Hét év alatt összességében 320 milliót fizethetett ilyen célra a vállalkozó.
A Vizoviczki-ügy azért is érdekes – mert Portik Tamáshoz hasonlóan – ezzel kapcsolatban is
felmerült Rogán Antal személye.
Minden évben négymillió forintot kellett Vizovicki Lászlónak bevinnie az egykori V. kerületi polgármesterhez, hogy az érdekeltségébe tartozó belvárosi helyek megkapják az önkormányzattól a teraszengedélyt – ezt a negyedrendű vádlott nyilatkozta néhány hete a Jobbikhoz közeli N1TV-nek.
A budapesti alvilág másik nehéz embere, Portik Tamás pedig a bíróság előtt azt állította, hogy tízmillió forintnyi eurót vitt az egykori polgármesternek olcsón megszerezhető önkormányzati ingatlanokért cserében. A miniszter cáfolta a vádakat, s feljelentést, valamint az „arctalan hazugságot" közlő médiumokkal szemben jogi lépéseket helyezett kilátásba.
