|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Tudni kell azonban, hogy a határ túloldalán a szerbek 1991-ben, a délszláv háború idején aknák ezreit rakták le, s noha azok felszedése évek óta folyik, nem kizárható, hogy maradt még a földben robbanóanyag. Ezért határaink védői abban bíznak, hogy errefelé nem hozzák majd az embercsempészek a menekülteket.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Az udvari közúti határátkelőtől keleti irányba fut az az ötvenes évekből itt „felejtett”, mindössze 2 méter magas drótkerítés, ami egykor Tito nyugat felé kacsintó szellemétől védte a keleti blokkal összezáró hazánkat. Mivel ez a drótháló egy hozzávetőleg másfél kilométeres szakaszon megvan, a helybéliek szerint nem épül új kerítés. Az említett régit viszont megkettőztük derékmagasságú gyodával. Udvartól nyugati irányba lesz majd új kerítés, egyelőre azonban ott is csak a gyoda jelöli a határt.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A magyarbólyi állomás – ahová tíz napja egy horvát vonat, máig tisztázatlan módon, menekültekkel tömve behatolt Magyarországra – nem fogad nemzetközi szerelvényeket. A határ innen hat és fél kilométerre van, s ott már kész a kerítés, valamint a vonatot ki-be engedő kapu. A beremendi közúti határátkelő két oldalán is gőzerővel épül a drót. Kedden Matty közelében is hozzáfogtak a kerítésépítésnek.
Akadály Rajkánál: értelmetlen, fölösleges, és a szlovákok baja
Mit szól ahhoz, hogy a szlovák belügyminiszter nemrég bejelentette: az EU-s menekültkvóták elfogadása után azonnal egy mobil akadályrendszert építenek fel Rajkánál a szlovák–magyar határra? – kérdezem Kiss Vincét, a magyar település polgármesterét. Az ő bajuk – intézi el egy könnyed megjegyzéssel, aztán hozzáteszi: egyébként értelmetlen és fölösleges. Hajba Ferenc írását itt olvashatják.
A Dráva bal partja itt hagyja el a határral alig 15 fokos szöget bezárva az országot, így a kerítés itt az árteret vágja ketté. Ez jelent némi árvédelmi kockázatot, hisz nagyvíznél a kerítésen fennakadó jégtáblák vagy fauszadékok visszaduzzaszthatják a vizet. Úgy tűnik, ezt a rizikót vállalhatóbbnak gondolták a tervezők, mint azt, hogy itt „rés legyen a pajzson”.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A somogyi zöldhatár kevésbé áll zárásra, mint a baranyai. Ott többnyire még csak a gyoda látható, ugyanakkor Bélavár és Somogyudvarhely közelében hozzáfogtak a kerítés építéséhez, a berzencei közúti átkelő két oldalán is verik már le a cölöpöket. Zákánynál – ahol a zöldhatáron a migránsok ezreit irányítják át hozzánk naponta a horvát egyenruhások – nem láttunk mást, csak a gyodát, arrafelé nem dolgozik cölöpverőgép.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A közúti átkelők mindegyikénél látható olyan betonelemekből, fémlemezből és pengésdrótból összeszerelt mobilépítmény, amely majd kapuként szolgál, ha jön a parancs a zárásra. Ám azt hiába is kérdezzük a kerítésen dolgozó egyenruhásoktól és civilektől, valamint az ott szolgáló rendőröktől és terrorelhárítóktól, hogy mikor lesz „kész a mű”, és mikor várható a kapuzárás, nem tudják, s ha tudnák se mondanák. Amúgy a több ezer fősre tehető csapat kicsit emlékeztet Bábel tornyának építőire: az ország minden vidékéről sürögnek ezen a kissé jelképes alkotáson, és mindenki várja, hogy hazamehessen. Nyelvi zavar ugyan nincs, de senki nem lát túl a saját szakaszán, s fogalma sincs arról, hogy valamivel odébb hol tart a munka.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A magyar–szlovén határon jelenleg sehol sem folyik kerítésépítés. Bödeházán múlt pénteken lefektettek egy Szlovéniába vezető út két oldalán 30-30 méter gyodát, ám este fel is szedték a pengésdrótot. Ennek okát sokan találgatják: van, aki szerint azért volt ez a demonstratív gyoda-telepítés, hogy a szlovénokat figyelmeztessük, ha a határ lezárása után a horvátok maradéktalanul hozzájuk irányítják a menekülteket, akkor a szlovénok nehogy átdobják őket hozzánk. Mert ha megteszik, akkor azon a határon is kinő a földből a drót.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
