Nagyot kaszálhat az államtitkár
Jelentős idegenforgalmi és mezőgazdasági potenciállal rendelkezik az a Nadap melletti terület, amelyre L. Simon László államtitkár neje licitált eredményesen a napokban. A Velencei-tóra panorámás föld azonban akkor is jó üzlet, ha megtartják jelenlegi állapotában: a természetvédelmi státusz miatt a magasabb földalapú támogatásból öt év alatt megtérülhet a politikus családjának befektetése.
Egy Fejér megyei liciten 34,4 hektárnyi termőföldre tett eredményes ajánlatot L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár felesége. A szóban forgó terület – 20 hektár legelő és 14 hektár szántó – minimális összeggel a kikiáltási ár fölött (20,25 millió forint helyett 21,25 millió forintért) lesz a nyertesé.
Az érintett föld egy olyan délnyugati fekvésű domboldalon található, amelyen egyes források szerint a második világháború előtt szőlőültetvény volt (a térség az Etyek-Budai történelmi borvidék része). A legkézenfekvőbb hasznosítási lehetősége az lenne, ha a nyertes állami támogatást igényelne a szőlő újratelepítéséhez és feldolgozásához – ez a gyakorlat egyébként nem áll távol a jelenlegi hatalom felső köreitől –, az ültetvény ugyanis akkor is megsokszorozza a föld értékét, ha az új tulajdonos megmarad a mezőgazdaságnál. Ráadásul üzletnek sem rossz, és L. Simon ért is hozzá: a Velencei-tó déli partján is van borászata. Igaz, mindehhez meg kell változtatni a művelési ágat, de ez megfelelő kormányzati kapcsolatokkal nem kivitelezhetetlen.
|
Az államtitkár felesége által megvásárolt természetvédelmi terület
Koncz György / Népszabadság |
Sallai R. Benedek LMP-s politikus (szintén gazdálkodó) szerint a legegyszerűbben úgy lehet pénzt csinálni a Natura 2000 státuszú védett területből, ha meghagyják a jelenlegi állapotában, és megigénylik utána a földalapú és a természetvédelmi támogatásokat – így akár 120 ezer forintnyi uniós pénz is befolyhat hektáronként, ami azt jelenti, hogy önmagában a támogatásokból öt év alatt megtérülhet a beruházás. Mindehhez hozzájön még természetesen a kaszálásból vagy legeltetésből, illetve a szántóföld műveléséből származó jövedelem.
 |
L. Simon László
Teknős Miklós / Népszabadság |
A fentiek miatt kevéssé életszerű az államtitkári kabinettől tegnap kapott nyilatkozat, amely szerint valójában kis értékű földekről van szó, amelyeken a Natura 2000 besorolás jelentősen korlátozza a gazdálkodást. Sallai szerint ez egy normális országban akár igaz is lehetne, Magyarországon viszont a Natura 2000 területen megvalósult győri autógyár-építés óta tudjuk, hogy a kormány gyakorlatilag bármilyen beruházást kiemelt közcéllá minősíthet, és mentesíthet az összes környezet- és természetvédelmi előírás betartása alól. Így azt sem lehet kizárni, hogy a jó fekvésű, panorámás földeken valamilyen idegenforgalmi beruházás valósul meg, akár uniós forrásokból: a területet kiemelt beruházási övezetté, a megvalósítást pedig közérdekké minősítik, és máris elhárul az akadály a föld átminősítése, illetve a dotációk fogadása elől.
Hogy az utóbbi forgatókönyv nem kizárható, azt az a tény is valószínűsíti, hogy a területre korábban a nadapi önkormányzat szálloda- és termálfürdő-építési elképzelésekkel keresett befektetőt. Érdekesség, hogy épp a mai napon adnak át egy uniós támogatásokból – összesen közel 700 millió forintból – kiépített kerékpárút-hálózatot, amely a tópart keleti és északi településeit köti össze egymással, illetve Nadappal. Mindezt mérlegre téve az államtitkár neje – hiába aggódott tegnap a politikus – semmiképpen sem jár rosszul amiatt, hogy a férje fideszes politikus.
