Nagy a túljelentkezés Bajnaiéknál
A három társelnöki posztra öt-hat esélyes van, míg a kilenctagú elnökségbe húsznál több politikus jelentkezett az Együtt szombati tisztújító közgyűlése előtt.
|
Szelényi Zsuzsanna vette át Bajnai helyét a parlamentben, és a pártban is vezető szerepre pályázik
Kovács Attila / MTI |
Úgy tudjuk, a társelnöki posztért indul a jelenleg is ezt a posztot betöltő Szigetvári Viktoron és Juhász Péteren kívül Szelényi Zsuzsanna (ő váltotta Bajnai Gordont a parlamentben) és a választási kampányig az OTP elemzőjeként dolgozó Pápa Levente. A Szolidaritás mozgalom vezetői közül Székely Sándor és Szalóczi Géza indulása vetődött fel.
Székely eddig is az elnökség tagja volt, míg Szalóczi áprilisban, Egerben indult az összefogás jelöltjeként. Korábban a helyi dohánygyár igazgatója volt, és sokak szerint a kevés sikeres tavaszi kampányötlet egyike fűződik a nevéhez: az út mentén létrára állva „élő plakátként” hirdette magát a hevesi megyeszékhelyen.
Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón pedig ő kapta a legjobb új drámának járó Vilmos-díjat. Közülük kerülhet ki tehát a három társelnök, utóbbiak közül pedig az ügyvezető. Erre az eddig is főleg a pártszervezéssel foglalkozó Szigetvári az esélyes.
Várhatóan nem indul tisztségért Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke, aki eddig az Együtt társelnöke volt. Kónya csak holnap nyilatkozik szándékairól, bár úgy tudjuk, ajánlottak neki pozíciót.
Egyelőre kérdés, hogy elfogadja-e, vagy hátralép és megelégszik a parlamenti mandátummal, vagy nem is a Bajnai-pártban képzeli a jövőjét. Felvetődött ugyanis, hogy csatlakozik a Demokratikus Koalícióhoz. Emiatt – mondják pártbeli forrásaink – elvesztette a vezetőség több tagjának bizalmát.
|
Bajnai hátrébb lép, még nem tudni, Kónya hogyan dönt
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ha távozik, a Szolidaritás tagjainak egy része követi, de biztos, hogy nem mindenki. Már csak azért sem, mert közülük sokan önkormányzati képviselői helyre számíthatnak az Együtt színeiben, ami a DK-ban (mivel Gyurcsányéknak is megvannak a lehetséges indulóik) nem volna biztosított.
Bajnai Gordon – ahogy arról a lapunknak adott interjúban beszélt – a pártparlamentnek beillő országos politikai tanács elnöke lesz. A legalább negyedévente ülésező új testület a választmány feladatait látja el. A volt miniszterelnök a jövőben keveset fog szerepelni, napi ügyekben nem vesz részt, de a párt stratégiai döntéseibe továbbra is lesz beleszólása. Az országos politikai tanács ötven helyére nagyjából nyolcvanan pályáznak, főleg választókerületi vezetők.
Az Együtt szombaton új alapszabályt fogad el, amely két szakaszban lép életbe. Most csak a jövő év elejéig választanak társelnököket. Mivel megnyitják a tagfelvételt, addigra a jelenlegi 340-ről a többszörösére nőhet a létszám, az új vezetőket pedig már a kibővült tagság választhatja meg. A Bajnai által előterjesztett alapszabály-tervezet szerint a jövő év elején megszűnik a társelnöki rendszer, akkor elnököt és két alelnököt választanak. Több más változás is csak 2015 elejétől lesz érvényes, így bevezetik női kvótát, a kilenctagú elnökségben legalább három nőnek kell lennie.
A tervek szerint egyelőre a tagfelvételről is egy központi testület, a pártépítési bizottság dönt, az indoklás szerint azért, hogy „kiegyensúlyozott, területileg arányos tagság” jöjjön létre. A jövő évtől viszont, amikorra létrejönnek a helyi alapszervezetek, már azok taggyűlései bírálják el a kérelmeket.
Bajnaiék célja, hogy a párt a választókerületeket tükröző alapszervezetekre épüljön. Ennek érdekében megszűnnének a platformok (az Együtt eredetileg a volt kormányfő Haza és Haladás Egyesülete, a sajtószabadság melletti tüntetéseket szervező Milla és a Szolidaritás szövetségéből jött létre, jelenleg nagyjából 110-110 ember képviseli őket a pártban), mivel a platformlogika miatt nem mindig a megfelelő emberek kerültek pozícióba, illetve a tagszervezetek olykor saját részérdekeiket követték.
