galéria megtekintése

Választás: most szabad a költés

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 21. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Hétfőig több mint nyolcmillió szavazásra jogosult – e körbe az állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok mellett a tartósan nálunk élő uniós polgárok, a bevándoroltak, sőt a tartózkodási engedéllyel rendelkező menekültek is beletartoznak – kapja meg az önkormányzati választásról szóló értesítést. Ebben a szavazás időpontját és a szavazókör helyét is közlik. Külön tájékoztatják azokat, akik valamelyik nemzetiségre kívánnak voksolni. Ha valaki nem kapott ilyen levelet, a helyi választási irodánál – a települési jegyzőnél – tájékozódhat, hogy miért maradt ki, s ha a választójogától nem fosztották meg, az elmaradt értesítőt pótolják.

Már kézbesítik a választási értesítőket
Már kézbesítik a választási értesítőket
Bruzák Noémi / MTI

A helyhatósági választáson a határon túli magyarok nem szavazhatnak – jelöltként azonban indulhatnának –, és azok sem, akik október 12-énaz állandó lakóhelyüktől távol lesznek, tehát külföldön vagy más magyarországi településen tartózkodnak. A tartózkodási helyükön is voksolhatnak viszont azok, akik e szándékukat előzetesen bejelentik. A választás kitűzése után azonban már hiába jelentkezett be valaki ideiglenesen például egy vidéki rokonához, ebben az esetben ott már nem szavazhat. Ez a korábban tapasztalt visszaélések megelőzését szolgálja, de aki csalni akar, továbbra is megteheti, csakhogy ahhoz állandó lakóhelyet kell létesíteni.

 

Szombaton kezdődik a hivatalos kampány, ami azt jelenti, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek – a parlamenti választástól eltérően nemcsak pártok, hanem civil szerveződések is indulhatnak – bejelentés nélkül tarthatnak választási gyűlést, és engedély nélkül helyezhetnek ki plakátokat, de épületek vagy kerítések esetében ehhez a tulajdonos hozzájárulására van szükség. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése alapján hirdetések a villanyoszlopokra is kerülhetnek, ám a választás után az érdekelteknek minden plakátot el kell távolítaniuk.

A közszolgálati médiában háromszáz percnyi ingyenes időt kell biztosítani politikai reklámok közzétételére, és ezt az öt órát az országos összesítésben a nyolc legtöbb képviselő- és polgármester-jelöltet állító szervezet között kell elosztani. A kereskedelmi médiumok is sugározhatnak ilyen reklámspotokat, de csak térítés nélkül, feltéve, hogy e szándékukat előzetesen bejelentik a Nemzeti Választási Bizottságnál. A parlamenti választáson ilyen feltételek mellett egyetlen rádió és tévé sem kívánt beszállni a kampányba, és egyelőre most sincs jelentkező.

A nyomtatott és elektronikus médiumok szintén csupán akkor tehetnek közzé hirdetéseket, ha a tarifákat bejelentették az Állami Számvevőszéknek. Politikai hirdetések várhatóan mintegy hatszáz sajtótermékben jelennek majd meg, és azokban valamennyi jelöltnek azonos feltételeket kell biztosítani. Az óriásplakátokra viszont nincs ilyen előírás, így a piac Fideszhez közeli szereplői – a parlamenti választáshoz hasonlóan – nyilván a jobboldal reklámjait előnyben részesítik.

Most egyébként a jelöltek szabadon költekezhetnek, mert a kampánykiadásoknak nincs törvénybe foglalt felső határuk. (Az országgyűlési választáson állami támogatást kapott egyéni képviselőjelöltek több mint harmadának nem sikerült megfelelően elszámolnia az egymillió forintos állami támogatásával. A Magyar Államkincstár 209 millió 267 ezer forint visszafizetését írta elő, és ha kell, adók módjára hajthatja be az érintettektől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül.) A reklámra fordított pénznek tehát most csak az anyagi lehetőségek szabnak határt, de az eddig nyilvántartásba vett majdnem százhúsz szervezet – ezek között nagyjából nyolcvan egyesület van – döntő többsége aligha rendelkezik jelentősebb forrásokkal a kampány finanszírozásához. Ezúttal állami támogatás sem jár senkinek, tehát az indulóknak jórészt saját zsebből kell fedezniük a szórólapok, plakátok, hirdetések és kampányrendezvények költségeit.

Több jelölt indulását is lehet támogatni

Hétfőn kezdődhet a versenyfutás az aláírásokért. A választók ezúttal is tetszőleges számú induló ajánlóívét írhatják alá, de egy személyét csak egyszer. Érdemes azonban ügyelni arra, hogy mindenki csak a saját választókörzetének a jelöltjét támogathatja.

A tízezer lakosúnál kisebb települések egy választókerületnek számítanak, de az ennél népesebb városokban már nyolctól egészen két tucatig terjed a körzetek száma. Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki megszerzi a választók legalább egy százalékának az ajánlását. Ez egy százfős faluban akár egy ember is lehet, míg egy nagyobb megyeszékhelyen a jelöléshez nyolcvan-kilencven támogatóra van szükség. Azt, hogy ez pontosan hányra, a helyi választási iroda vezetője – a települési jegyző – hétfőn a népesség-nyilvántartás adatai alapján határozta meg.

Egyszerűbb a helyzet a polgármester-jelöltek esetében, mert ott csak a tízezernél kisebb településeken függ az ajánlások száma a népességtől: az indulhat a településvezetői posztért, akit a választásra jogosultak három százaléka támogat. Tízezer és százezer fő között háromszáz, e felett pedig ötszáz aláírásra van szükség az induláshoz, a főpolgármester-jelölteknek pedig ötezer ajánlót kell találniuk. (L. K.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.