Mert László nagy király

Azt mondja, jövőre ez kevés lesz Michael Dalder / Reuters

Másnap egy másik Gyurta, Gergely fejébe vehetett, hogy életében először megelőzi a bátyját, s jobb helyezést ér el nála. Erre meg is volt az esélye, mert a rangsor negyedikjeként került a maratoni táv, az 1500 m gyors döntőjébe, de aztán meg kellett barátkoznia a gondolattal: hiába szorított neki Dani a tévéállásban, a lepipálásra még várni kell: bár háromszáznál még bronzot érő pozícióban haladt, a harmincadik hossz végén – egyéni legjobbjától alaposan elmaradva – csak hatodiknak érintette mega falat (15:03,26). Eközben az olasz Gregorio Paltrinieri bődületes Európa-csúcsot úszott (14:39,93), de minden okunk megvolt a bizakodásra: számunkra nem ez lesz a nap legfontosabb berlini híre.

Nem a soron következő Kozma Dominikben volt minden remény, noha kétségtelen: azzal, hogy a harmadik helyen kvalifikálta magát a klasszikus számok egyikének, a 200 m gyorsnak a fináléjába, megmozgatta a szurkolók fantáziáját. És aztán tényleg majdnem érem lett a vége: az olimpiai bajnok francia Yannick Agnel csak az utolsó métereken hajrázta le a Kőbánya SC 23 éves versenyzőjét, aki így is eldicsekedhet azzal, hogy negyedik lett (1:46,78).

Minden relatív: Kozma klubtársa, Cseh László azonban aligha verte volna a mellét hasonló helyezés nyomán. A csapat 29 éves „korelnöke" 2006 óta minden Európa-bajnokságon megnyerte a 200 m vegyest (ahogyan a 400 m-t, arról viszont mostanra már letett), s miután a mezőny leggyorsabbjaként jutott a nyolcas döntőbe, komoly esély mutatkozott rá, hogy meglesz a sorozatban ötödik arany is.

A korelnök az új arannyal. Sorozatban az ötödikkel Michael Dalder / Reuters

A vetélytársak persze másképpen gondolták, különösen a német Deibler, aki a pillangón megtett első ötven után még Cseh előtt tempózott. Háton aztán helyreállította világ rendjét Turi György tanítványa, ám a hazai környezetben versenyző rivális nyilvánvalóan a fejébe vette, hogy ő áll a dobogó tetejére, mert mellen megint Laci elé evezte magát. Csakhogy a magyar gyorson begyújtotta a rakétákat, s bár kívülről az utolsó centikig bizonytalannak látszott, meglesz-e a győzelem, a pazar finisnek köszönhetően meglett. És kit érdekelt, hogy a magát végletekig kihajtó Deiblernek végül csak a negyedik hely jutott?

– Csalódott vagyok az idő miatt – vágott a közepébe szomorkás ábrázattal (a hallgatóság nem kis döbbenetére) az előző napi idejénél éppen egy tizeddel lassabb (1:58,10) klasszis. – Az aranynak persze, hogy örülök, de már most el kell kezdenem gondolkozni azon, mit kell másképpen csinálnom, mert ez a jövő évi világbajnokságon nagyon kevés lesz.

A magunk részéről – a jövő kétségei helyett a jelen tényeit rögzítve – azért csettintünk egy hangosabbat: megszületett a második berlini magyar aranyérem is. És hol van még a vége? Az első tulajdonosa, Hosszú Katinka például csütörtökön két számban is döntőt úszik (200 m vegyesen az első, 100 m háton a harmadik idő az övé), ott lesz a 200 m vegyes fináléjában Verrasztó Evelyn is (a negyedik legjobb eredménnyel), aztán Biczó Bence 200 m pillangón (a rangsor harmadikjaként), a 4x200 m-es női gyorsváltóról pedig még szó sem esett.

Soha rövidebb felsorolást...