„Már nem egy lázadás ellen harcolsz. Ez egy iszlám hadsereg és egy állam, amelyet a világon rengeteg muzulmán elismer. Szóval ha megtagadod a jogukat ahhoz, hogy szabadságban éljenek az iszlám kalifátus alatt, a néped fog a vérével fog fizetni” – üzente személyesen az amerikai elnöknek a szemén kívül az arcát is elfedő feketébe öltözött gyilkos.
A negyvenéves, New Hampshire-i Foley szabadúszó újságíró volt. Fotóriporterként több közel-keleti országból is készített anyagokat a Global Postnak és az AFP francia hírügynökségnek is. Korábban az amerikai katonai portál, a Stars and Stripes munkatársa volt. Még 2012. november 22-én rabolták el Szíriában, közvetlenül azelőtt, hogy elutazott volna a közel-keleti országból. Először úgy tűnt, hogy a három éve polgárháborút vívó szír elnök, Basár el-Aszad hadseregének az egyik egysége ejtette foglyul Taftanaz mellett.
Ez egyébként nem az első eset volt, hogy Foleyt elrabolták. 2011-ben a líbiai forradalom alatt a néhai diktátor, Moammer Kadhafi hadserege kapta el. Hat hét múlva engedték szabadon. Egy Líbiában vele együtt túszul ejtett újságíró, Clare Morgana Gillis szerint Foley kedves volt, bátor és türelmetlen mindennel szemben, ami csak hátráltatta a munkájában.
Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok próbál bizonyságot szerezni a videófelvétel eredetiségéről, és megdöbbenve veszi tudomásul, hogy brutális meggyilkoltak egy ártatlan amerikai újságírót. Későbbi amerikai bejelentések szerint a videófelvétel valódi. Obama ezután a maga részéről úgy nyilatkozott, Foley brutális meggyilkolása sokkolta a világ lelkiismeretét. Az amerikai elnök szerint az IS egy bukott ideológiája rákos daganat, amelynek a fenyegetőzései ellenére az Egyesült Államok megteszi, amit tennie kell. Ez harcot jelent az IS ellen, amelynek az érdekében szerdán Obama nemzetközi összefogásra tett javaslatot.
A Foley kivégzéséről készített videófelvétel a YouTube is megjelent, de már eltávolították. David Cameron brit miniszterelnök megszakította szabadságát, hogy a külügyminiszterrel, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok képviselőivel válságtanácskozást tartson az iraki és a szíriai helyzetről, valamint az IS terrorfenyegetéséről. A Scotland Yard terrorelhárító részlege is nyomozást indított az ügyben a gyilkos brit akcentusa miatt. Francois Hollande francia államfő nemzetközi konferencia összehívását javasolta. Globális stratégiát kell kidolgozni e szervezett, tekintélyes pénzügyi háttérrel és korszerű fegyverekkel rendelkező szervezet ellen – idézte az államfő szavait a Le Monde.
Az IS az egész világot fenyegeti és Európa nem lehet tétlen, mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki elképzelhetőnek nevezte, hogy Berlin fegyverekkel is segítse a terrorszervezet ellen harcoló kurdokat, a pesmergákat. Hasonlóan nyilatkozott Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter is. Az iraki kurd regionális kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló Párizs a múlt héten jelentette be, hogy fegyverszállításokkal is támogatja a pesmergákat, ám a Reuters jelentése szerint egy kurd tábornok kedden azt mondta, hogy korszerűbb eszközökre, például harckocsielhárító rakétákra is szükségük lenne.
Megszólalt Foley anyja, Diane is, minden túsza szabadon engedésére szólítva fel az IS-t. Az életét adta azért, hogy a világ elé tárja, hogyan szenvednek Szíriában az emberek – hangzik a közlemény, amelyet a gyászoló anya adott ki. Kiderült az is, hogy az IS egy hete egy gyűlölettől csöpögő emailt küldött a családnak azzal, hogy a fotóriportert ki fogják végezni.
Az újságírókat védő szervezet, a Committee to Protect Journalists (CPJ) közlése szerint mintegy 20 nyugati újságíró lehet túsz a Közel-Keleten. Többnyire az IS rabolta el őket. A következő – fenyegetőzött a Foley-videón látható gyilkos – Irakért fog meghalni.
A Pentagon Foley haláláig várt a félhivatalos bejelentéssel, hogy „nemrég” az amerikaiak több túszt is megpróbáltak kiszabadítani az IS karmai közül, de nem sikerült nekik. Ezt James Kirby ellentengernagy, a védelmi minisztérium szóvivője is elismerte, nem árulva el, hogy a fotóriporter a kiszabadítandó amerikaiak között volt-e. A CNN névtelenséget kérő forrásokból úgy értesült, hogy igen.
