Egy év elteltével a város, a két kft. és a bank meghosszabbította a hitelszerződést. Aztán pár hónappal később kiderült, hogy a két cég a hitelt nem tudja fizetni, ezért a bank leemelte az önkormányzat számlájáról az akkor 194 millióra rúgó tartozást. Ezután a város megpróbálta behajtani a veszteségét a nem fizető vállalkozásokon. A fedezetként megjelölt pécsi ingatlanra a város új értékbecslést kért. Az ingatlanszakértő immár 160 millióra tartotta a 7321 négyzetméteres telket. A város egyik cége, a vízmű „megvette” a telket 75 százalékos áron, vagyis 120 millióért. A telken addigra megépült egy autómosó, s annak épületeiért és berendezéseiért beszámítottak még 90 milliót. Ebből adódik, hogy a városnak 210 millióba került a pécsi telek mosóstul.
|
Az önkormányzat 210 millió forintra taksálja a terület értékét, a szakértők szerint „tokkal-vonóval” legfeljebb 60-70 milliót érhet
Csontos Szabolcs |
Már akkor kérdéses volt, hogy ér-e ennyit az ingatlan, de senki nem gyötrődött ezen, mivel ott volt még fedezetként a dunaföldvári telek és a váltó. Egészen 2013 májusáig. Akkor a szekszárdi közgyűlés engedélyezte, hogy a Gemenc cégcsoport kivonja ezt a két fedezetet a szerződésből. A fedezetkivonást a Horváth István polgármester vezényelte Fidesz-frakció szavazta meg, a szocialisták a végsőkig ellenezték ezt a lépést. A többség azonban elsöpörte őket, így a város elismerte, hogy a pécsi telek maradéktalanul fedezi az önkormányzat veszteségét, s ezenfelül nem követel semmit a Gemenc-csoporttól.
Ezután az MSZP-frakció feljelentést tett az ügyben nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság végezte, ám a vizsgálatot – bűncselekmény hiányában – nemrég megszüntette. A rendőrség azért nem látta megalapozottnak a gyanút, mert a város ugyan kifizetett a meghitelezett vállalkozásnak és bankjának 210 milliót, de kapott érte egy telket, ami ugyanannyit ér. A szekszárdi szocialisták nem így látják, szerintük a pécsi telek feleannyit se ér, ezért amikor a Fidesz-frakció megszavazta, hogy nem tart igényt további fedezetre, akkor azzal a városnak 100 milliós kárt okozott.
A tisztánlátás érdekében megkerestünk pécsi ingatlanszakértőket, hogy megtudjuk: 2009-ben mennyit érhetett az említett telek. Kiderült, hogy a közelben lévő, hasonló adottságú és nagyságú ingatlanok négyzetméterét akkor 13-16 ezer forintért adták-vették. A szekszárdi önkormányzat birtokába került telek négyzetméterenkénti ára viszont – papíron – 26 ezer forint volt, ami a pécsi szakértők szerint erősen eltúlzott, a piactól elrugaszkodott becslés. De eltúlzott volt a 2010-es értékbecslés is – amelyet egy másik szekszárdi szakértő készített –, hisz a 160 milliós ár négyzetméterenként 22 ezer forintot jelent, márpedig akkor az ilyen típusú telkek négyzetmétere 12-13 ezer forintért cserélt gazdát.
Szerettem volna megkérdezni a két szekszárdi szakértőt, hogy mi alapján becsülték a piaci érték duplájára az említett telket, de a szekszárdi városházán nem tudtak segítséget adni ahhoz, hogy elérjem őket. Amúgy a két becsüst a szekszárdi ingatlanirodák nem ismerik. Ezért aztán a kívülállónak úgy tűnhet, hogy a városháza hozott két, szakmai renoméval nem rendelkező embert, akik épp annyira értékelték a pécsi ingatlant, „amennyire kellett”. Mellesleg a szekszárdi szocialisták azért is gyanakodnak ebben az ügyben, mert Horváth István polgármesternek és a meghitelezett cégek gazdájának, Süveges Árpádnak volt közös vállalkozása.
A fideszes politikus és Süveges cége 2009-ben megvette az állami tulajdonú Gemenc Volán paksi telephelyét 180 millióért. Amúgy Horváth István továbbra is úgy érzi, hogy a várost nem érte veszteség, s a pécsi telek értékbecslése korrekt volt. Ehhez képest szakemberek szerint az ingatlan ma „tokkal-vonóval” 60-70 milliót ér. A telket egyébként két éve hirdetik eladásra. A kikiáltási ára 200 millió. Úgy tudjuk, eddig még a pénz felét sem ajánlották fel érte. Ezt az információt a telket hirdető iroda nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
