a rendeletalkotás pillanatában figyelmeztette őket: jogsértésre készülnek.
Sátoraljaújhelyen például erre az intelemre – mint korábban megírtuk – Szamosvölgyi Péter fideszes polgármester meglehetősen cinikusan úgy reagált: a jegyzőnek kötelessége a törvényességi észrevétel megtétele, a képviselőknek azonban más kötelességei vannak, nekik szociológiai és társadalmi szempontokat is figyelembe kell venniük. Akkori szavai szerint, ha később a döntésük miatt bírósági ügy kerekedne, a peres ügy akár öt évet is igénybe vehet, addig pedig a rendelet életben tartható.
|
A miskolci Számozott utca lakói a maradásért tiltakoztak
MTI |
Nos, úgy tűnik, a bíróságok ennél sokkal gyorsabban reagáltak. A jogsértésre elsőként a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hívta fel a figyelmet, mondván: egy kisebbségi csoport tagjainak távol tartása, letelepedési szabadságában gátolása nyilvánvalóan az Alaptörvénybe ütközik. Ezt követően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal keresete alapján a Kúria előbb a miskolci önkormányzat rendeletét semmisítette meg annak diszkriminatív, törvényellenes volta miatt, nemrégiben pedig ugyancsak a Kúria semmisítette meg a szerencsiek „kiszorítós” rendeletét.
A taktaharkányiak november közepén fogják döntésüket hatályon kívül helyezni, szintén a Kúria ítélete nyomán. Kiderült, hogy Sátoraljaújhely és a többi öt település mégiscsak elébe ment a pofonnak, s hatályon kívül helyezte saját rendeletét.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság idén nyáron ötszázezer forintos bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra, mert az úgynevezett telepfelszámolási programjában hátrányosan megkülönböztette a Számozott utcák lakóit. Arra is kötelezték a várost, hogy idén december 31-ig dolgozzanak ki intézkedési tervet a telepen élők lakhatási feltételeinek biztosítására, illetve szeptember 30-ig szintén alkossák meg azt az akciócsomagot, amellyel a telepfelszámolás miatt már hajléktalanná vált emberek méltó körülmények közé kerülhetnek.
A miskolci önkormányzat az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz: a per első tárgyalását most hétfőn tartották volna. Konkrét lépés azonban nem történt. A miskolci városvezetés ugyanis kifogásolta, hogy az intézkedési terv megalkotására túl kevés időt kapott, s ennek részletes és bonyolult indoklását írásban nyújtotta be: ezen anyag megismerésére adott időt a feleknek a per elnapolásával a bíróság.
Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda vezetője hétfőn tudósítónknak azt mondta: a miskolci önkormányzat csak az időt húzza, hiszen már júliusban tudták, hogy cselekvési programot kell készíteniük. – Ha katasztrófa- vagy vészhelyzetekre van olyan forgatókönyvük, amellyel meggyorsítják a döntési mechanizmust, akkor kell lennie ilyennek akkor is, ha emberek lakhatása kerül veszélybe – mondta.
Hozzátette: információik szerint a város továbbra sem hagyott fel a Számozott utcákban élők vegzálásával. Intézkedési tervet ugyan az EBH felszólítása ellenére sem dolgoztak ki, ám a végrehajtók folyamatosan küldik a kilakoltatásról szóló végzéseket a családoknak. Volt, aki emiatt önszántából elmenekült Lyukóba, vagy más peremkerületekre, esetleg vidékre költözött, de olyanról is tudnak, aki utcára került és hajléktalanná vált.
– A döntéshozók a „lassú kivéreztetésre" játszanak,
ez látszik a mostani, a per elnapolását kiváltó beadványukból is – summázta véleményét a jogvédő iroda vezetője.
