galéria megtekintése

Krúdyné keserű könnyei

0 komment


Csordás Lajos

Aki olvasott Szindbád-történeteket vagy bármely más Krúdy-regényt, nem csodálkozik, hogy az író maga sem tudott betelni a nőkkel. Akit elvarázsolt a stílusa, látta arcát és rendkívül daliás termetét, nem csodálkozik, hogy a nők sem tudtak betelni vele.


Nyolcvanezer forintért kelt el a budai Krisztina Antikvárium hétvégi árverésén egy levél, amely érdekes szemszögből világítja meg Krúdy Gyula második házasságának utolsó éveit.

A magát végtelenül boldogtalannak érző feleség, Várady (Rózsa) Zsuzsa szemszögéből, aki kislányának, a 13 éves Krúdy Zsuzsának önti ki a szívét hat oldalon át, magyarázva például azt, miért marad el egyre többet otthonról:

„Kis szívem, azzal, hogy anyu elmenekül hazulról, az idegeit védi, igyekszik úgy élni, mint a többi normális nő, menti a saját maga megtiport életét, igyekszik kis morzsát kapni abból, amit életnek, boldogságnak neveznek (...) igyekszik, hogy bírja ezt az életet (...) még rettentő sok szenvedés és küzdelem áll előtte, megpróbálja végigcsinálni érted, mert ha Te nem lennél, akkor anyu már nem élne."

 

Krúdyval való házasságukat „súlyos évekként" jellemzi, volt egy időszak, írja a levélben, „amelyről még beszélni sem szeret. Anyu összeszorítja a fogát, bedugja fülét, nem akar látni, hallani semmit, él, mert élnie kell érted".

Az író és Zsuzsa, a levél címzettje
Az író és Zsuzsa, a levél címzettje

Az író és felesége között 21 év volt a korkülönbség. Házasságuk előtt Krúdy a lány anyjának, egy szállodatulajdonos feleségének szerelmi kegyeit élvezte. Házasságuk után sem mondott le a nőkalandokról, a fiatal feleség is többször rajtakapta Margit-szigeti otthonukban a szolgálókkal. Tetézték ezt a hosszú kimaradások, majd Krúdy irodalmi mellőztetése miatt következett az eladósodás, a kiköltöztetés, az író egyre súlyosabb betegségei.

„Együtt hallgatnék Krúdyval”

A kortárs mezőny egyik legeredetibb novellistája, hiszen biztos kézzel kever össze zsánereket, hangulatokat, stílusokat. Cserna-Szabó András legújabb kisregényében, a Sömmiben Rózsa Sándor történetét meséli újra. Csak úgy lazán, csernásan. Papp Sándor Zsigmond interjúja: >>>

 A levél 1932. április 16-án kelt, egy évvel Krúdy halála előtt, amikor már Óbudán laktak. Az asszony ekkorra Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is ottmaradt a férfi Bécsi úti lakásában. Nem volt otthon 1933. május 11–12. éjjelén sem, amikor az író meghalt. A gyászév letelte után pedig hozzáment a mérnökhöz.

„...hálás vagyok (...), megmutattad lelked szebbik részét
„...hálás vagyok (...), megmutattad lelked szebbik részét"
A szerz? felvétele

A levél egyébként már 2008-ban felbukkant Krúdy Zsuzsa hagyatékából, szövegét Kelecsényi László közölte akkor megjelent Szindbád titkai című kötetében. Az eredeti, több helyen talán könnyektől elmosódott írást azonban most lehetett először nyilvánosan kézbe venni.

Félmillió 24 kötetért

A Krisztina Antikvárium hétvégi árverésének nagyobb licitjei közül megemlíthető a Magyarország vármegyéi és városai című hatalmas mű 24 kötete, amely 550 ezer forintért, valamint a Helikon kiadó bőrkötésű szépirodalmi sorozatának 68 kötete, amely 360 ezerért kelt el. Az egykötetesek között Ciro Spontone 1602-es könyve a magyar királyok cselekedeteiről 190 ezer forintig emelkedett, Vörösmartytól a Zalán futásának első kiadása pedig 140 ezres kikiáltási árról 220 ezer forintig ment fel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.