Mindent vinne a Fidesz

A Fidesz, illetve a baloldal a 38 százalékot meghaladó támogatottsága mellett egyaránt 13-13mandátumhoz juthatna, míg a Jobbiknak a 12,5 százalék négy, az LMP-nek a 9,1 százalék három képviselői helyet eredményezne. Az EP-választáson a demokratikus ellenzék valamivel rosszabbul teljesített, de a fideszes többség az akkori eredmények alapján is veszélybe kerülhetne, és csak a szélsőjobbal együtt biztosíthatnák a „kormányzóképességét” Budapesten.

A kétharmad ennél jobbat talált ki, és – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – átírta az önkormányzati választási törvényt. A rövid parlamenti vita után elfogadott új szabályozás szerint a 33 fős testületnek tagja lesz a továbbra is közvetlenül választott főpolgármester, illetve a 23 kerületi polgármester, míg listáról csupán kilenc képviselői helyet lehet elnyerni. A lista feltétele azonban, hogy a 23 kerület több mint felében, tehát legalább 12 helyen legyen polgármesterjelöltje egy-egy pártnak. Ebből pedig az következik: a három balközép szerveződés összefog, vagy egyes kerületekben egymás ellen indul.

Az együttműködés nem lehetetlen, ha az önálló lista érdekében hét kerületről lemondanak – ennél egyébként több városrész van, ahol a Fidesz verhetetlennek tűnik –, és ezekben mind a három ellenzéki párt polgármesterjelöltet állít. A fennmaradó 16 kerületben ugyanakkor 5-5-6 arányban jelölhetnek, így mindhárom formációnak meglenne a listához szükséges 12 embere. Ez különben egy-egy párt számára önmagában igen keveset hozna, mert kerületi vezetői posztot az EP-választáson egyenként 11-13 százalékot nyert DK, Együtt–PM vagy MSZP önállóan képtelen lenne szerezni; erre talán a szocialistáknak Angyalföldön lenne esélyük. Így be kellene érniük egy-egy közgyűlési mandátummal, amit a vesztes polgármesterjelöltek nyerhetnek el, ha a pártlistára elég sok töredékszavazat jut. Ha azonban a 11-12 százalékos támogatottságot nem érnék el, ez a szépségtapasz sincs.

A parlamenti és az EP-választás eredményei alapján viszont a Fidesz a számára kedvező feltételek mellett sem lehet teljesen nyugodt. Április 6-án a fővárosban a 18 körzetből nyolcban a baloldali összefogás nyerni tudott, és ha ezt kerületekre bontjuk le, az akkori szavazatarányok mellett csaknem tucatnyit vihetne el az ellenzék, ugyanakkor a kompenzációs listáról nyerhetne még legalább két helyet. Május 25-én külön-külön már valamivel rosszabbul teljesítettek, ami azt jelenti, hogy az összesített támogatottsági adatok alapján már csak a XIII., illetve a IV. kerületben szerezhetnék meg a polgármesteri széket, míg Zuglóban, Kőbányán, Kispesten és Csepelen esélyük lehetne a minimális hátrány ledolgozására. Ez optimista forgatókönyv szerint is csak hat polgármesteri poszt, amihez jöhetne még két-három közgyűlési hely a listáról.

Az új rendszerben érdekesen alakulhat a Jobbik és az LMP helyzete. Miután mindössze kilenc kompenzációs mandátum áll rendelkezésre, csak az a polgármesteri székért induló vesztes jelölt kerülhet be a fővárosi képviselő-testületbe, akinek a pártlistáján figyelembe vett szavazatok aránya eléri az összes voks 11-12 százalékát. A szélsőjobb azonban az EP-választáson itt tíz százalékot sem kapott, míg az ökopártnak be kellett érnie nem egészen nyolc százalékkal. Így könnyen lehet: Budapesten ez a két szerveződés legfeljebb a kerületi képviselő-testületekben lesz jelen.

Az új szabályozás fontos eleme, hogy a közgyűlésben változik a döntéshozatal rendje. Egy-egy határozat elfogadásához nem elég majd 17 szavazat, mert feltétel lesz az is, hogy az igennel voksoló polgármesterek a főváros lakosságának több mint a felét képviseljék. Vagyis: hiába támogatna valamit a 13 legkisebb településrész első embere és még négy képviselő, mert a budapestiek nagyobb része a nyolc legnagyobb kerületben él. Ennek érdekes következményei lehetnek: elvileg elképzelhető, hogy a népesebb kerületeket elveszíti a Fidesz, így hiába lenne többsége, az ellenzéki polgármesterek minden döntést blokkolhatnának.

Elképesztően cinikusnak tartja a Fideszre szabott új választási szabályokat Szoboszlai György politológus. Az pedig szerinte egyenesen megdöbbentő, hogy Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője kedden bejelentette: a főpolgármester később kérheti saját szerepének megerősítését is, és ha ilyen kérés érkezik, a Fidesz támogatni fogja azt. E mögött Szoboszlai egyértelműen politikai alkut sejt: úgy véli, Tarlós István azzal a feltétellel vállalja a jelölést, hogy a hatalmi pozícióit akkor is megőrizhesse, ha esetleg a közgyűlésben a kormányoldal nem tudja megőrizni a többségét. Ebben az esetben a kétharmad a mostani ígéret alapján a segítségére siet – fogalmazott –, és kibővíti a főpolgármester jogosítványait. Vagyis: jöhet a vétójog.

Ha Budapesten a balközép meghatározó befolyást szerezne, a kormány mindent megtenne a főváros kivéreztetése érdekében – állítja a politológus. Ezért is úgy véli, hogy a rendszer minden elemében felháborító, hiszen az ellenzéket együttműködésre kényszerítő szabályokat alkottak, az eddig arányosan megválasztott közgyűlés helyébe többségi elven felálló testületet állítanak, s arra az esetre, ha a Fidesz esetleg veszítene, jó előre megfenyegetik a politikai ellenfeleket.

A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi választási szabályok alkotmányosan továbbra is aggályosak. A „helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással” kell megválasztani, és Szoboszlai szerint e tekintetben Budapest ugyanolyan település, mint a többi. Az alaptörvény szerint a különbség mindössze annyi, hogy a „fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók”. Ettől azonban Budapest egységes város, így annak közgyűlését is közvetlenül kellene választani, és nem „delegált” tagokkal feltölteni.

Az átalakítás nagy tiltakozást váltott ki, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez is.