galéria megtekintése

Minden menekültet becsuknának

10 komment


Lencsés Károly

Nagyjából végrehajthatatlanok lesznek azok az új szabályok, amelyek a tömeges bevándorlás kezelését célozzák – állítják jogvédők. A menedékkérők tömeges fogva tartása és az érdemi jogorvoslat lehetőségnek megszüntetése ráadásul nemzetközi egyezményekbe ütközik.

A civil jogvédők meglepetéssel fogadták a menedékjogról szóló és több más törvény módosítására múlt pénteken benyújtott javaslatokat, s egyelőre tanulmányozzák azokat. Azt viszont forrásaink különösebb vizsgálódás nélkül leszögezték: nyilvánvalóan az a cél, hogy a menekültügyi eljárás legyen gyors, az elutasító döntést pedig érdemben ne lehessen felülvizsgálni.

A menedékkérőket tehát a kormány előterjesztése alapján szabályozott úton szeretnék bebocsátani, s a határozat megszületéséig őket fogva tartanák, majd lehetőség szerint rövid úton ki is toloncolnák.

Az augusztus 1-jétől hatályos szabályok szerint aki a biztonságosnak minősített Szerbia felől jön, annak a menekültstátus iránti kérelmét szinte automatikusan elfogadhatatlannak kell minősíteni. Erre a törvény 15 napot ad, míg három nap áll az érintett rendelkezésére, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtson be például arra hivatkozással, hogy a számára déli szomszédunk nem bizonyult biztonságos harmadik országnak – mellesleg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint sem az –, s erről a bíróságnak nyolc napon belül döntenie kell.

 

A kormány azonban ezt is túl lassúnak találja, ezért a határon hamarosan felállítandó tranzitzónákban elhelyezendő migránsok esetében a határidők még szorosabbak lesznek. Vagyis: a kérelem elfogadhatóságáról legkésőbb nyolc napon belül döntenének, és aki felülvizsgálati eljárást kezdeményezne, azt a bíróság – a kijelölt bírósági titkár – akár konferenciabeszélgetés keretében helyben hallgatná meg. A bevándorlási hivatal határozatát azonban nem változtathatnák meg, legfeljebb új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást.

A menekültek helyzetét az sem egyszerűsíti, hogy a kifogásban új tényekre vagy új bizonyítékokra nem lehetne hivatkozni. Tehát aki a menedékkérelmében elfelejtette kifejteni, hogy számára Szerbia miért nem volt biztonságos, ezt a felülvizsgálati eljárásban már nem tehetné meg. Civil jogvédők szerint ezzel az érdemi jogorvoslat lehetőségétől gyakorlatilag mindenkit megfosztanak. Nem zárják ki azonban, hogy a bíróság kreatívan értelmezi a helyzetet, hiszen nyilvánvaló, hogy a magyar szabályozás szembemegy a nemzetközi joggal, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával. Az előbbi tiltja menedékkérők tömeges elzárását, a strasbourgi fórum ítéletei pedig arra figyelmeztetnek, hogy a jogorvoslathoz való jog korlátozása miatt a magyar államot el fogják marasztalni.

Az ENSZ menekültügyi egyezménye pedig a menedékkérők kriminalizálását tiltja. Ez egészen addig terjed, hogy aki menekültstátust kap, nem szankcionálható például azért, ha hamis okmányokkal érkezett, ha illegálisan lépte át a határt, ha átmászott a kerítésen, s esetleg közben megrongálta azt.

Forrásaink különben elképzelhetetlennek tartják, hogy a tervezetben foglalt szabályokat valóban alkalmazni lehetne.

Ha ugyanis az összes menekülőt visszatartják a tranzitzónákban, s egy-egy ügyben nagyjából tíz nap alatt döntés is születik, és senki nem fellebbez, egyszerre akkor is legalább húsz-harmincezer embert kellene elhelyezni és élelmezni. Nem mellesleg szigorúan őrizni is, mert aki több ezer kilométert már megtett, nem fogja feladni, és amint lehetősége lesz rá, megszökik. Mindez igen sokba kerül, de a várható költségekről eddig szó sem esett.

A projekt másik buktatója – tették hozzá –, hogy Szerbia valószínűleg nem fog visszavenni naponta két-háromezer migránst, és akkor vagy újabb táborokat építenek, vagy mindenkit hagynak futni. Mellesleg itt az ősz – utalnak egy újabb problémára –, és egy-két hónap múlva senkit nem lehet majd sátrakban elhelyezni. Már csak emiatt sem nagyon lesz más megoldás, mint a tranzitzónák gyors felszámolása.

Hézagos kontroll

A törvénycsomag több sebből is vérzik – állítja Lövétei István alkotmányjogász. Ismeretei szerint senki nem vizsgálta, hogy az összhangban áll-e a nemzetközi joggal, tehát az uniós normákkal és a genfi konvencióval. Legalább ekkora problémának látja, hogy kivételes jogrend bevezetésére az alaptörvény adhatna felhatalmazást, s arról a kormány csak a parlament jóváhagyásával dönthetne.

Most viszont az egyébként feles többséggel módosítható menekültügyi törvény határozná meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, s egyben a kabinetre bízza, hogy azt rendeletben mikor hirdesse ki. A parlamenti kontroll pedig annyiban merülne ki, hogy a rendkívüli helyzet hat hónapon túl történő meghosszabbítása esetén a rendészeti bizottságot tájékoztatni kellene.

Ez Lövétei szerint meglehetősen aggályos, hiszen a kormány saját hatáskörben az általános jogrendtől eltérő szabályokat vezethetne be, így igénybe vehetnének önkormányzati tulajdonú építményeket, míg a menekültek elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítmények telepítése és üzemeltetése esetén kikerülhetnék a közbeszerzési eljárást.

Válsághelyzetben a rendőr lezárhatna utat, közterületet, becsukathatna nyilvános intézményeket, s hatósági határozat nélkül léphetne be magánlakásba, ha úgy véli, hogy ott menekültet talál. Emellett a több fideszes képviselő által jegyzett egyéni módosító indítvány szerint a határra vezényelhetnék a honvédséget. A katona a közúton ellenőrizhetne gépjárműveket, valamint alkalmazhatna civilekkel szemben kényszerítő eszközöket. Szélső esetben – elsősorban ha megtámadják – pedig lőhetne is. Ez utóbbi két törvénytervezet elfogadásához különben a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség, Lövétei ennek ellenére vitathatónak tartja a megoldást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.