galéria megtekintése

Milliárdos kártérítés jöhet a nyugdíjak állami megvonása miatt

32 komment


Lencsés Károly

Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett.

Az emberi jogi bíróság decemberben mondta ki, hogy jogsértő a magyar nyugdíjszabályozás. Máris a százhoz közelít, és folyamatosan nő azoknak a száma, akik azóta panaszt nyújtottak be a strasbourgi fórumhoz.

A verdikt előzménye, hogy míg a vállalkozásoknál a nyugdíjasok bármennyi pluszjövedelemhez hozzájuthatnak, állami vagy önkormányzati alkalmazottként elvesztik a nyugellátást. Ráadásul a közszférán belül sem vonatkozik mindenkire a korlátozás, például a parlamenti képviselők és a polgármesterek a fizetésük mellett is felvehetik a nyugdíjukat. A kormánypárti frakciókból többen, így a KDNP-s Harrach Péter és Hoffmann Rózsa, valamint Fónagy János fejlesztési államtitkár is jogosult nyugdíjra.

Miután a kormány nem tudott elfogadható magyarázatot adni a megkülönböztetésre, a bíróság tavaly decemberben igazat adott Fábián Gyula egykori köztisztviselőnek, és 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg neki.
Grád András ügyvéd, Fábián jogi képviselője elmondta: eddig nagyjából ötven panaszt továbbított az emberi jogi bírósághoz. Többségében magasan képzett emberekét – ügyfelei között van egykori miniszteri biztos, állami vezető, egyetemi tanár, egészségügyi és igazságügyi dolgozó –, s ők akár több tízezer eurós kártérítésre számíthatnak.

 

Számos hasonló beadványt készített Magyar Gábor ügyvéd is. Hangsúlyozta, a strasbourgi bíróság figyelmeztetett arra, hogy a nyugdíj folyósításának felfüggesztése sérti a tulajdonhoz való jogot, hiszen aki járulékot fizetett, ezzel jogot szerzett az ellátásra, s attól nem lehet megfosztani. A közpénzek védelmére hivatkozva sem – tette hozzá–, mert akkor a parlamenti képviselőnek sem járna nyugdíj.

Az emberi jogi bírósághoz panaszt a jogsértést követő fél éven belül lehet benyújtani, de ha a jogsértő állapot folyamatosan fennáll, ez bármikor megtehető – mondta Grád András. Azok tehát, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is a közszférában dolgoznak, a biztos siker reményé­ben fordulhatnak Strasbourghoz.

Hoffmann Rózsa és Harrach Péter. Kivételezett helyzetben
Hoffmann Rózsa és Harrach Péter. Kivételezett helyzetben
Népszabadság/archív

Ám akkor sincs veszve semmi, ha valakinek a munkaviszonya fél évnél régebben szűnt meg. Ha ugyanis a nyugdíjfolyósítótól hiába kéri a korábban visszatartott nyugdíja visszamenőleges kifizetését, a hat hónapos elévülési idő elvileg újraindul.
Arra a kérdésünkre, hogy a decemberi ítélet hatására az állam nem kíván-e inkább megegyezésre jutni, mindkét ügyvéd kijelentette: az ügyek még nem jutottak olyan stádiumba, hogy ez a lehetőség egyáltalán felvetődne. Arról sem tudnak, hogy az emberi jogi bíróság által kifogásolt jogszabályokat módosítanák, de ezt tartanák a legszerencsésebb megoldásnak.

Amíg azonban a helyzet nem változik, Strasbourgnak kell döntenie. Az ítéletek pedig borítékolhatók, és a visszatartott nyugdíját mindenki az utolsó fillérig vissza fogja kapni. Ez néhány ezertől több tízezer ­euróig terjedő összeg lehet. Az ügyvédek szerint nem kizárt, hogy az érintettek közül sok százan nyújtanak be majd panaszt, és akkor a magyar állam összesen akár milliárdos nagyságrendű kártérítést fizethet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető