A férfi arra utal, hogy az utóbbi időben a Balaton felett felgyorsuló északi szél néhányszor kinyomta a tó vízét Balatonfenyves és Zamárdi mélyebben fekvő utcáiba. A déli parton tucatnyi település járt hasonlóan. Komoly kárt sehol sem okoztak a pár órás árvizek, a parti házak erős alapokon állnak és nem alápincézettek, gazdáik eleve azért építkeztek így, mert a Balatont időnként feléjük „billenti" a szél.
Erre a jövőben még inkább lesz esély, mivel a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tavasszal igyekszik a lehető legmagasabban tartani a víz szintjét. Azért teszi ezt, hogy
a nyárra maradjon elég víz a tóban.
Az ezredforduló utáni aszályos évek némelyikében a Balaton 100-200 méterrel összébb húzódott a déli parton, s ez az üdülővendégek egy részét elijesztette. Hogy ez ne ismétlődjön meg, a Sió zsilipjét nem nyitják meg, amíg a siófoki vízmércén nem éri el a 110 centit a tó (ennél a magasságnál a Balaton 30-50 centivel marad alatta a parti betoncsíknak). A vízügyi igazgatóság azt szeretné, ha 120 centinél nyílna csak a zsilip. Idén, mire megnyitották a siófoki zsilipet, a vízmérce már 130 centit mutatott a tó vízgyűjtőjére lehullott szokatlanul sok februári eső következtében.
Hogy miért várt a 130-as szintig a vízügy, azt nem tudjuk, mert felettes szerve, a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság nem engedte megkérdezni a szakembereket a balatoni tározás műszaki filozófiájáról.
A balatoni pecások, csónakkölcsönzők és lángossütők szerint a márciusi 120 centis vízszint tuti ígéret arra, hogy nyáron lesz elég víz a tóban. Más kérdés, hogy ez a magas tavaszi vízállás tartóssá válva nem okozhat-e kárt a déli parton. Erről is jó lett volna megkérdezni a szakembereket, de néma vízügynek újságíró sem veszi a szavát.
A települések vezetői örülnek annak, hogy a nyáron a partig ér majd a Balaton vize, de kérdéseinkre válaszolva megfogalmazták azért aggályaikat is. Csákovics Gyula, Zamárdi független polgármestere elmondta: a Balatoni Szövetség ellenzi, hogy csak 120-as vízszintnél nyissák meg a zsilipet. Ha ugyanis a Balaton vízszintje tartósan magasabb lesz 110 centinél, akkor a déli part településein meg kellene emelni a partvédő műveket a szél miatt várható kiöntések elhárítására. De arra is gondolni kell, hogy a tó magas vízszintje megemeli a talajvizet, s ezt a bajt fokozza, hogy zivatarok után a parton összegyűlő belvizet gravitációsan nem tudják visszavezetni a tóba. Több árok kellhet, és szivattyúk a víz átemelésére.
Csákovics szerint a vízügy eddig nem mutatta be, hogy milyen megoldásokkal tervezi megóvni a part menti településeket az ártól, a bel- és a magas talajvíztől. A polgármester – aki tagja a Balatoni Szövetség elnökségének – úgy látja, hogy azért nőtt idén 130 centire a Balaton vízszintje, mert a vízügyi igazgatóság nem figyelt az időjárás-előrejelzésekre, ha megtette volna, már korábban kinyitja a Sió zsilipjét.
Balatonfenyvesen is hasonlóan látják a gondokat, a község önkormányzata nem is vár tovább arra, hogy a vízügy a 120-as vízmagasság esetén mi módon akarja megóvni a településeket a felsorolt veszélyektől. Hamarosan elkészül az új árokhálózat terve, aminek kivitelezése több százmillió forintba kerül majd. Lombár Gábor polgármester reméli, hogy találnak a munkákra uniós forrást.
Az előbbiek alapján elmondható, hogy
a tóparti települések vezetőinek és lakóinak egyik szeme nevet, a másik meg sír a magas vízszint miatt: víz lesz elég, csak kérdés, hogy mivel jár ez.
Azt ugyanis senki sem látja, mit tervez a vízügy. Ám ha tényleg a 120-as vízszintnél nyitják csak meg a Sió-zsilipet, akkor ez az állapot – informátoraink becslése szerint – tízmilliárdos nagyságrendű beruházással kezelhető a déli parton.
