Orbán Viktor akkor nem lesz pártelnök, ha ő nem akar.
Akkoriban két alelnöke is arra próbálta rábírni, hogy vonuljon vissza egy-két évre, a magyar politikától távolabbra és vállaljon „valamilyen brüsszeli állást”. A Népszabadsághoz eljutott hírek szerint azzal zárta rövidre az ilyen felvetéseket, hogy nem készül semmi ilyesmire, másrészt „nálam van a kasszakulcs”.
S ami ennél lényegesebb – és amiről nagyon kevesen tudtak a Fidesz felső köreiben is –, a 2006-os vereség után alakult ki nála a bizalmi skálán a közvetlen környezetéhez tartozó politikustársait illetően az a bizalmi index, amely meghatározta több fideszes jövőjét és politikai pályaívét. Nevezetesen, ki és hogyan tájékoztatta – ha egyáltalán – azokról a szupertitkos beszélgetésekről, fórumokon elhangzottakról, melyeket Schmidt Mária rendezett 2006 nyarán Budán, a XXI. Század Intézet kertjében.
Munkatársunknak az azóta eltelt idő alatt többen is elmondták, hogy Orbán Viktor számára akkor vált az egyik legstabilabb bizalmi emberré Rogán Antal (aki előtte már a kabinetfőnöke is volt ), vagy éppen Balog Zoltán – aki az első Orbán-adminisztráció alatt már miniszterelnöki egyházpolitikai főtanácsadó is volt –, de ez idő tájt vált némileg bizalmatlanná Navracsics Tiborral szemben. (Emlékezetes, hogy Áder Jánost Brüsszelbe száműzte a Schmidt Mária ante portas címmel megjelent Magyar Nemzet-cikk után, mely régi harcostársát trónkövetelőként láttatta.)
Varga Mihály arca fehér volt...
A lojalitás faktor határozta meg például, hogy amikor Orbán ismét visszatérhetett a hatalomba, 2010-ben a szuperlojális Varga Mihály lett a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, azaz a legközvetlenebb munkatársa. (A Fidesz alelnökét a párttagságban is kiemelt népszerűség övezte, a Fidesz 2005-ös Nyitott kapuk kongresszusán a tisztújításon Varga Mihály mint alelnök pontosan annyi szavazatot kapott, ahányan Orbán Viktorra mint pártelnökre voksoltak.)
Az egyik befolyásos fideszes politikus úgy emlékszik vissza, hogy 2012 februárjában zajlott egy informális beszélgetés a Fidesz-frakció egri kihelyezett ülésén, amikor is Orbán Viktor arra célzott, hogy Varga Mihály lesz a miniszterelnök az ő visszavonulása esetén. A Wikileaksen kiszivárgott egyik távirat szerint is Varga Mihályról beszélt úgy a miniszterelnök egy korábbi amerikai nagykövetnek, mint lehetséges utódjáról. Egerben azonban Varga Mihály állítólag úgy reagált a miniszterelnöki közlésre, hogy „fehér arccal”, de egyértelművé tette, nem vágyik a miniszterelnökségre, szívesebben lenne pénzügyminiszter, mint ahogyan volt is az első polgári kormányzás idején.
A legszuverénebb
Azt, hogy Varga Mihályt Lázár János követte a kulcsposzton 2012 nyarán, sokan úgy interpretálták, hogy a volt hódmezővásárhelyi polgármester és volt frakcióvezető az új „kijelölt” utód. Egy 2010-es tévéfelvételen (TV2) viszont az volt látható, hogy Orbán Viktor az alcsúti házába belépő Lázár Jánost azzal üdvözölte, „János, nálatok a huzat csapja be az ajtót?”.
Lázár Jánost kompetenciája és teljesítménye a Miniszterelnökséget vezető államtitkári poszton azonban a lehetséges utódok közé emelték. A 2014-es áprilisi választások környékén, amikor Orbán Viktor – ha komolyabb szándék nélkül is, de – elgondolkodott azon, milyen érzéseket váltana ki, ha nem közvetlen választással, hanem parlamenti döntés eredményeképpen felköltözne a Sándor-palotába Áder János államfői mandátumának lejárta után, a környezetében az volt az általános alaphang, hogy az új miniszterelnöki posztra Lázár Jánosnak van sansza. Voltak azért akkor is olyanok, akik régről ismerve a miniszterelnököt, óvatosabbak voltak az utódlást illetően; szerintük tisztában van azzal, hogy a szuperhatáskörrel rendelkező minisztere ambiciózus és maximalista, talán Orbán ezt szerette volna fokozni azzal, hogy „felrajzol egy vektort, és aztán szabadon hagyja az irányát”. És persze a sejtetéseket is.
|
Orbán utódlási listáján szerepelhet Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter és Balog Zoltán is
Veres Viktor |
Lázár Jánosnak nyilván nem használt, hogy időközben – egy berlini látogatását követően, ahol is német nyelven és némi önkritikai éllel tartott előadást – az szivárgott ki a Népszabadsághoz, hogy a német kancellárián néhányan afelől érdeklődtek, hogy Lázár János esetében lehetne-e adott esetben biztosítani a parlamenti többséget a miniszerelnökséghez. (Tegyük hozzá: a sajtóban hasonló, nem német vonatkozású találgatások kapcsán hasonló szövegkörnyezetben jelent meg Navracsics Tibor, Varga Mihály és Pokorni Zoltán neve is.)
A német „vonal” jelent meg azokban a sajtóhírekben is, amelyek a miniszter lemondását prognosztizáltak arra az esetre, ha Rogán Antal az ő felségterületén belül kapná meg Orbántól a miniszterelnöki kabinetfőnöki stallumot; a Figyelő legalábbis azt írta, hogy német üzletember barátai tanácsára választaná akkor a politikai tér helyett Lázár János az üzleti életet.
Hogy most milyen az Orbán–Lázár-viszony, nem tudjuk. A miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatókon azt mondta, nincsenek személyes ambíciói, a szakmai teljesítményével szeretné segíteni a sikeres kormányzást, és a hódmezővásárhelyi választókat szeretné több cikluson is képviselni a parlamentben.
„Tóni jó aktor”
Az bizonyos, hogy Lázár János a legszuverénebb minisztere a kormánynak, és a Rogán Antallal a színfalak mögött folytatott hatalmi harc nyilvános hullámai sem rendítették meg alapjaiban a pozícióját, hiszen kiderült: a miniszterelnöknek szüksége van rá, ezért is akceptálta a javaslatát, és lesz miniszter Rogán Antal. Ha van is valamilyen utódlási lista, azon Lázár János neve vélhetően még mindig rajta van, ahogyan Rogán Antalé is – aki a miniszterelnök legközvetlenebb munkatársa lesz, immár formálisan is.
Az „emberi tényező” pedig az új miniszter vonatkozásában – mint az láttuk már – korántsem elhanyagolható. Rogán Antalnak nem kell bizonyítania például egy szaktárca vezetésével a miniszterelnök előtt a hozzáértését, neki is kiemelkedő a kompetenciaszintje. Sőt, a miniszterelnök – aki politikai kormányzást akar mindenekfölött – egy zárt frakcióülésen Rogánt hozta fel példának, amikor úgy fogalmazott, „Tóni jó aktor”.
Nincs helyzet
Az viszont teljesen világos: nincs utódlási helyzet, Orbán Viktor a hírek szerint maga szorgalmazza, hogy november közepén a Fidesz-kongresszuson, a tisztújítás mellett határozzák meg azt is, hogy ki lesz a Fidesz–KDNP-pártszövetség miniszterelnök-jelöltje 2018-ban. Ez mindenesetre jelzi, hogy
a miniszterelnök akár ciklusokra is készül még.
Ha nincs is utódlás-lista, az sem teljesen valószerűtlen, hogy ha valamikor lesz, azon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is szerepel. Szijjártó és a miniszterelnök kapcsolatát egyetlen jelzővel lehet leírni: „bizalmi”, együttműködésük rendkívül szoros és közvetlen. És Szijjártó Péter lojális, azért is, mert százszázalékosan egyetért az Orbán Viktor által meghatározott külpolitikai cselekvéssel. (Ráadásul Szijjártó Péter több nyelven is beszél, oroszul is. )
Nem említette még egyetlen orgánum sem, de a Népszabadságnak a miniszterelnök környezetében azt sem zárták ki, hogy ha Orbán Viktor valamikor mégis visszavonul, Balog Zoltán humán csúcsminiszterrel is eszközölhet „egy komoly beszélgetést”. Azaz, egykori miniszterelnöki főtanácsadója és bizalmasa rivaldafénybe is kerülhet.
