Hogy mást ne mondjunk, az öttagú LMP-frakció két női képviselője, Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet annyi szavazatot kapott a jelöltállítás során, hogy akkor is befutó helyre kerültek volna, ha nincs a nőket kedvezményező kvótarendszer.
– Az igazi esélyegyenlőséget az jelentené, ha a kvótát akár ki is lehetne vezetni, de ettől még messze vagyunk – hangsúlyozza a politikus.
Az említett parlamenti bizottság természetesen nem csak a nők politikai szerepével foglalkozna, legalább ilyen fontos lenne a női szerepvállalás elősegítése a gazdaságban, valamint a női foglalkoztatás javítása. Az LMP-nek erre már az előző ciklusban is volt egy ötpontos javaslatcsomagja, amelyből a kormány egy felet valósított meg: létrehozták a nők foglalkoztatásáért felelős kormánybiztos posztját, az oda kinevezett Szalai Piroska azonban „nulla önálló javaslattal élt, ehelyett nonstop kormánypropagandával foglalkozott”.
Az előző ciklusban a parlament foglalkoztatási bizottságában tevékenykedő LMP-s szerint újabb díszkáderek kinevezése helyett érdemes lenne egy agilisabb biztost odaültetni, és a gyakorlati problémákra koncentrálni; például arra, hogy az állam egyelőre rossz helyen keresgéli a kisgyerekes anyák foglalkoztatási gondjainak megoldását.
|
A képviselők meghallgatják a régi-új vidékfejlesztési minisztert – a kép készítője legalább nő
Bruzák Noémi / MTI |
– Orbánék kizárólag a részmunkaidőt erőltetik. Csakhogy ahhoz „részbér” tartozik, márpedig Magyarországon a teljes munkabér is kevés a gyermekneveléshez. Az igazi segítséget a rugalmas munkavégzés Nyugat-Európában elterjedt formái jelentenék, vagyis az, ha az anya például úgy is dönthetne, hogy részben vagy egészben otthonról dolgozik. A vonatkozó törvényjavaslatunk a munkaadókat kötelezné, hogy ajánlják fel az atipikus munkavégzés lehetőségét az anyának a gyerek hároméves korának eléréséig, így fizetéscsökkenés nélkül lehetne összeegyeztetni a munkát a gyerekneveléssel az arra alkalmas munkakörökben – szögezi le Szél Bernadett.
A másik beavatkozási pont az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, ami az elmúlt ciklusban az alkotmányból is kikerült, így „törvényesítve van” (legalább hallgatólagosan), hogy ugyanazért a munkáért a nők átlagosan 17 százalékkal kevesebb bért kapnak nálunk, mint a férfiak. E téren az Egyenlő Bánásmód Hatóság megerősítésétől, a hatékonyabb és rendszeresebb ellenőrzésektől várna előrelépést az LMP, egyebek között arra hivatkozva, hogy a jelenlegi gyakorlat – ha az alaptörvénnyel nem is – a diszkriminációt tiltó jogszabályokkal egyértelműen ütközik.
Szél Bernadett szerint a gyermekvállalás a mai Magyarországon egyértelműen egzisztenciális kérdés: az egyik legnagyobb szegénységi kockázat a nagy család, és amíg ez így marad, addig aligha lehet a népesedési trendek megváltozására számítani. A zöldpárt jelentősen bővítené a nappali gyermekellátás kapacitását, lehetővé téve, hogy a normatív támogatásokat ne csak az önkormányzati fenntartású intézmények, hanem a vállalati és a családi napközik is megkaphassák – jelenleg ugyanis ezeket a forrásokat csak a helyhatóságok hívhatják le –, az intézmények dolgozóinak pedig 30 százalékos béremelést juttatnának.
|
Az MSZP frakciójában is keresni kell a nőket
Soós Lajos / MTI |
Egy újabb, máshol már bevált ötlet az anonim szülés bevezetése, ami fél Európában létező lehetőség (és ahol elérhető, ott érezhetően csökkentette a csecsemőgyilkosságok és az abortuszok számát). Az intézkedés lényege, hogy a folyamat során a névtelenségét megőrző kismama, anyuka már a terhesgondozás alatt, illetve a szüléskor lemondhat a gyermekéről, aki ezáltal azonnal, a ma előírt hathetes periódust kihagyva örökbe adhatóvá válik. (Franciaországban arra is van mód, hogy a vér szerinti anya egy kis üzenetet készítsen a babának, leírva, hogy nagyon szereti, de az életkörülményei nem teszik lehetővé, hogy megtartsa.)
– Ez az ötlet is nehezen illeszthető bele a patriarchális világképbe, de létező élethelyzetekre kínál használható megoldást – hangsúlyozza Szél Bernadett.
Az LMP által javasolt intézkedéscsomag részeként megemelnék a hat éve változatlan családi pótlékot is. – A gyermekvállalás hosszú távú elkötelezettség, és nem lehet ad hoc pénzügyi transzferekkel elősegíteni. Az anyák akkor vágnak bele bátran a családalapításba, ha úgy érzik, hogy a megszülető gyermeket biztonságban fel is tudják nevelni. Vagyis ehhez a kormány részéről is perspektivikus program kell, amit nem változtatgatnak naponta. Minden szektort a kívánt társadalmi célhoz kell alakítani: a támogatási rendszer mellett a foglalkoztatást, az egészségügyet is. Most – szóban – azért küzdünk, hogy a tervezett második gyermekek is megszülessenek, de a valóságban csak egy szűk rétegnek segítünk ebben a családi adókedvezménnyel. Egyáltalán nem törődik az állam például az egyedülálló anyákkal, illetve azzal a ténnyel, hogy az egyszülős családok 90 százalékában relatíve kis jövedelmű nő a családfenntartó, akit ezek a kedvezmények nem érnek el.
Az LMP újra napirendre tűzné a családon belüli erőszak visszaszorításának témáját is, sürgetve az Európa Tanács isztambuli egyezményének magyar ratifikálását.
Szél Bernadett szerint a problémák összegyűjtése és a megoldási javaslatok kidolgozása az egy évig működő eseti bizottság feladata lenne. A paritásos testület a frakciók és a függetlenek által delegált képviselők mellett újszerű módon felerészben szakértőkből állna: így lehetne elérni, hogy a bizottság jelentése ne ideológiai alapvetés vagy politikai szlogengyűjtemény, hanem a kormányzati munkát érdemben segítő, megvalósítható dokumentum legyen.
