Angela Merkel a sajtótájékoztatón pozitívumként említette, hogy Magyarország újra és újra támogatta Ukrajnát a gáz „visszaszolgáltatással”, „ezért hálásak vagyunk Magyarországnak” – mondta. Orbán Viktor „kellő komolyságot” kért az oroszgáz-kérdés kapcsán, megismételve, a magyar háztartások és a magyar ipar nem működne anélkül. Ezért Magyarország kitettsége nagyobb Németországénál. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. „Ez egy probléma”, amit az év első felében meg kell oldani – mondta el ezúttal is.
A Die Welt tudósítójának kérdésére, miszerint az orosz–ukrán konfliktusban Németország és Magyarország támogatja-e fegyverekkel Ukrajnát, a német kancellár és Orbán Viktor is elutasító választ adott. Angela Merkel nem hisz a katonai megoldásában, ezért mindent megtesznek, hogy tárgyalásos úton oldják meg a konfliktust. Mielőbb tűzszünetre van szükség, és jó kiindulópont a minszki egyezmény.
Merkel szerint az európai egység nagy érték, az unió pedig akkor erős, ha egységesen tud fellépni az ügyben, akkor is, ha lehetnek némiképp különböző kiindulási alapok. Orbán Viktor egyetlen szóval, nemmel felelt a fegyverszállítással kapcsolatos kérdésre. Aztán elmondta a magyar kormány álláspontját; eszerint a magyar külpolitika „sziklánál is szilárdabb” álláspontja az, hogy „mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk”. Magyarország ezért semmilyen olyan megoldást nem tud támogatni, amely elmélyíti a konfliktust.
Eurázsiai térség: „Futólag”
Orbán Viktor és a kormánytagok szívesen és hosszan beszéltek az elmúlt napokban arról, hogy Merkel kancellár szorgalmazza „Lisszabontól Vlagyivosztokig” az eurázsiai gazdasági térség és az EU együttműködését. A Delegációs teremben a közmédia kérdésére, miszerint esett-e erről szó kettejük megbeszélésén, Orbán Viktor mégis egyetlen szóval válaszolt: „futólag”. Merkel „hosszabb távú folyamatnak” nevezte az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatépítés lehetőségét – ami mindkét félnek haszonnal járhat –, de megismételte: ez senkit nem tántoríthat el az orosz–ukrán konfliktus lezárásától.
Orbán Viktor azért megjegyezte, nem tud elképzelni a világban olyan versenyképes uniót, amelyik nem tudja beépíteni az orosz energiaforrásokat is.
A demokrácia gyökerei és a liberalizmus
Angela Merkel budapesti látogatása előtt kormányának kisebbik koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt parlamenti helyettes frakcióvezetője megfogalmazta elvárását: a kancellár nem hagyhatja szó nélkül azokat az aggasztó intézkedéseket, amelyek Orbán Viktor hivatalba lépése óta történtek Magyarországon. Orbán Viktor azonban pénteken a kancellári vizit kapcsán a közrádióban arra, hogy számít-e Angela Merkeltől kritikára, kérdéssel válaszolt: „Hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat?” „Azért, mert valaki nagy, a lehetőség nem adatik meg. Az hogy nézne ki, ha mi egy országra nézve kritikai megjegyzéseket tennénk?”
Nos, Angela Merkel ma a Delegációs teremben a társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta a sajtótájékoztatón – ez burkolt bírálat volt a magyar miniszterelnökkel szemben, különösen amikor a német kancellár arról beszélt, hogy a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell. Németországban ezt teszik, „Magyarországnak is egy ilyen modellt kell követnie” – ajánlotta.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Aztán elhatárolódott Orbán Viktortól, amikor egy újságírói kérdésre, nem zavarja-e az Európai Néppártot Orbán Viktor illiberális demokráciára vonatkozó tézise, úgy válaszolt: „Az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tudok mit kezdeni”. Azt mondta, beszéltek Orbán Viktorral a demokráciáról és annak sajátosságairól, „és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni”. Merkel nyomatékosítva bírálatát a CDU-ról és a németországi demokráciáról szólva közölte: a demokrácia gyökerei a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív értékekhez kapcsolódtak mindig is.
Udvariatlan volt a kézcsók
Nemhogy a protokolltól eltérő, kifejezetten udvariatlan volt, ahogyan Orbán Viktor üdvözölte Angela Merkelt – mondta lapunknak Görög Ibolya protokollszakértő, akit arról kérdeztünk, helyes-e, hogy kezet csókolt a német kancellárnak a kormányfő. A szakértő úgy fogalmazott: a kézcsók hölgyeknek jár, ám jelen esetben a kancellár nem hölgyként, hanem politikusként volt jelen. Ebben a szituációban ez a mozdulatsor enyhe lenézésként is értelmezhető, vagyis udvariatlan, épp ezért nincs helye a diplomáciában – állapította meg Görög Ibolya. Kitért arra is, hogy maga a kézcsók módja sem volt helyes, hiszen nem két, hanem csupán egy kézzel illendő megfogni a hölgy kezét, és csak kicsit lett volna szabad fölé hajolni. Alapszabály továbbá, hogy az ajkak nem érinthetik meg hölgy kezét. (B. A.)
Orbán viszont tántoríthatatlanul kiállt sokat bírált illiberális demokrácia-felfogása mellett, a sajtótájékoztató záróakkordjaként közölve: nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s „ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki”.
Merkelt láthatólag meglepte, hogy Orbán megismételte a hírhedt – és sokat bírált – tusnádfürdői tézist, amelyet leplezetlenül döbbent, megrökönyödött arccal hallgatott.
Kölcsönös köszönet és hála
A sajtótájékoztató elején a magyar miniszterelnök – aki Brüsszel és az EU ellen vív szabadságharcot –, méltatta Angela Merkelt, az európai egység szószólójának nevezve, hozzátéve, nagyra értékeli azt a munkát, amit az európai egység érdekében végez. Orbán Viktor azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a magyar nép tisztelettel és szeretettel fogadta, sőt, a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig a bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz – hangoztatta Orbán Viktor, mondván: jól emlékszik Merkel 2010-es „erős, világos” mondatára, mely a kettejük találkozóján hangzott el, „mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát”. A miniszterelnök értékelése szerint Magyarország ezt megtette, a költségvetési egyensúlya példaértékű európai mércével is, és 1992 óta nem dolgoztak annyian, mint most. Dicsérte a foglalkozási mutatókat, és a német befektetőket, 2010 óta ugyanis 6 milliárd eurónyi pénz érkezett Magyarországra. „Danke, Deutschland!” – mondott köszönetet.
Angela Merkel pedig a határnyitásra utalva mondta azt, hogy Németország hálás Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti „bátor tettéért”.
