Az új szabály tehát több ezer embert érinthet, de hogy ténylegesen kiket, arról a büntetés-végrehajtási bíró környezettanulmány alapján határoz.
A pártfogó felügyelőnek a döntés előtt vizsgálnia kell az elítélt családi és lakáskörülményeit, vagyoni helyzetét, s azt is, hogy szabadulása esetén milyen esélyei vannak az elhelyezkedésre.
|
Gyúrni otthon is lehet, az ráadásul olcsóbb az államnak
Szabó Bernadett / Népszabadság |
A reintegrációs őrizet elrendelését a fegyintézet, illetve egy alkalommal maga az érintett vagy a védője is kezdeményezheti. Ilyen kedvezményben csak az részesülhet,
aki vállalja a nyomkövető viselését.
Ha valaki elhagyná a számára meghatározott területet, arról a büntetésvégrehajtás automatikusan értesítést kap, és ekkor a bírónak kell eldöntenie, hogy a magatartási szabályok olyan súlyú megsértéséről van-e szó, amely további intézkedést tesz szükségessé.
Ilyen esetben elfogatóparancsot adhat ki, s megvonhatja a kedvezményt, tehát az elítélt visszakerül a rács mögé.
Másfél ember egy helyén
A hazai börtönök 141 százalékos kihasználtsággal működnek, azaz másfél ember jut egy helyre. Emiatt többször elmarasztalták Magyarországot. Részleteket itt olvashatnak.
A hivatalos indokolás szerint a reintegrációs őrizet célja, hogy segítse a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését. Ezzel a lehetőséggel azonban tömegesen biztosan nem élhetnek – ezt jelzi, hogy eddig mindössze 350 eszközt szereztek be. Igaz, ez sem olcsó mulatság, mert darabja körülbelül egymillióba kerül.
Másfelől viszont így csökkenthetnék a börtönök túlzsúfoltságát, hiszen elvileg talán ezer embert is kiengedhetnének. Ráadásul a nyomkövető gyorsan megtérülő beruházás, mert
egy elítélt tartása napi nyolc-kilencezer forintba kerül, ami megspórolható, ha valaki otthon tölti a büntetését.
Az új szabályozás kapcsán fenntartásainak adott hangot Kerezsi Klára kriminológus. Úgy látja, a reintegrációs őrizet semmit sem ér, ha kimerül abban, hogy az elítéltre nyomkövetőt raknak. Az a kérdés – hangsúlyozta –, hogy a fél évvel előre hozható szabadításhoz kapcsolódnak-e a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését segítő érdemi intézkedések. Vagyis: sok múlik a pártfogó felügyelői szolgálaton.
A dolog ennél persze sokkal bonyolultabb – tette hozzá –, hiszen a börtönviselt emberek visszafogadása nem kis részben a személyes kapcsolatokon múlik.
Tízmilliárdokat bukhat az állam
Nagyot bukott az állam Strasbourgban: az emberi jogi bíróság döntése értelmében a kormánynak az év végéig börtönfejlesztési programot kell kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentése érdekében - különben fizethet, mint a katonatiszt. A témáról bővebben itt írtunk.
Súlyos gond az is – fogalmazott a kriminológus –, hogy az elítéltek jelentős részének nincs piacképes szaktudása, s e nélkül büntetlen előélettel is igen nehéz, a hátrányos helyzetű térségekben egyenesen lehetetlen elhelyezkedni.
A szakértő úgy látja, a reintegrációs őrizetet várhatóan emiatt sem alkalmazzák majd tömegesen, hiszen a szabadulás feltétele a munka is.
