Hurley szerint a kommunizmus után lassan talpra álló román parasztgazdaságok az EU-csatlakozás után kétségbeejtő helyzetbe kerültek: elsöpörte őket egy olyan agráripari konglomerátum, amely Portugáliától egészen Görögországig terjed. A krumplit Németországban szedik (valószínűleg románok), Olaszországban mossák meg, és Romániában kerül a polcokra. A termelőtől a fogyasztóig zárt rendszer ez, amely ötven év alatt épült ki, miközben megkapott az EU-tól minden lehetséges – oktatási, logisztikai, pénzügyi, technológiai és kereskedelmi – támogatást.
A romániai gazda nem egyszerűen hátrányt szenved, hanem kizárták a játékból, ezért kénytelen feladni hagyományos életmódját, és elhagyni a szülőföldjét. – Amit a kommunisták elkezdtek, az EU sikerrel befejezi – állítja a romániai ír férfi. A nyílt levélben olyan kulturális és szociális problémára hívja fel a figyelmet, amely szerinte végső soron a kontinens békéjét is fenyegetheti.
Persze felmerülhet a kérdés az európai adófizetőben, miért érdekelje őt a román parasztok sorsa? Hurley szerint egész sor szociális és gazdasági érv szól amellett, hogy Európának foglalkoznia kell a problémával. Fontosnak tartja, hogy az itt élők ősei évszázadokon át védték Nyugat-Európát, például a törökök támadásaitól. Az ő nevükben (a levél hangsúlyozza, hogy négyszázezer magyar kistermelő is osztozik a román gazdák sorsában) felkéri az agrárbiztost, hogy dolgozzon ki egy mechanizmust arra, „hogyan teljesítheti az Európai Bizottság a kötelességét” a romániai falvakkal szemben, méghozzá az EU polgárainak érdekeit szem előtt tartva.
|
Hurley szerint kétségbeejtő a helyzet
Szabó Barnabás / Népszabadság |
Tánczos Barna bukaresti szenátor, volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár szerint a helyzet nem annyira sötét, mint amilyennek Peter Hurley látja. Kérdésünkre elmondta: az elmúlt másfél-két évben valóban érzékelhető volt egy erőteljes lobbi a nagy farmok részéről a támogatáspolitika (számukra kedvező) átalakítása érdekében, de „ez a szándék megbukott”. Tánczos hangsúlyozza: a vidékfejlesztési program különféle „bónuszokkal” segíti a kis- és közepes gazdaságokat. Ugyanakkor elismerte, hogy a vidékfejlesztésre nem tekintenek szociális programként, különben is „öt tehénből nem lehet megélni”, pontosabban csak úgy, ha van mellette a gazdának más, stabil jövedelemforrása is.
