Tóth Szabolcs tanácsvezető bíró a tárgyalás elején bejelentette, hogy az orvosi szakvélemény szerint Biszku Béla egészségi állapota lehetővé teszi, hogy jelen legyen a tárgyalóteremben, ugyanakkor idős korára való tekintettel rövidített tárgyalási napokat, ezen belül pedig háromnegyed óránként 10-15 perces szüneteket kell tartani. Hamar kiderült, hogy a volt belügyminiszter rosszul hall: a vádirat ismertetéséből például egy szót sem értett, a bíró kérdéseit is a kísérői „fordították le" a számára. Tóth Szabolcs később úgy rendelkezett, hogy Biszku ne a vádlottak padján, hanem a bírói pulpitushoz jóval közelebb, egy székben üljön, ahonnan egyébként már követni is tudta az eseményeket.
Végh Tamás ügyész a vádiratot ismertetve elmondta: három különböző tényállás alapján vádolták meg Biszku Bélát. A kisebb súlyú bűncselekmények közé tartozik, hogy a volt politikusnál a 2010-ben tartott házkutatás során 11 darab sörétes vadásztöltényt találtak, emiatt lőszerrel való visszaélésért kell felelnie. Másfelől a Bűn és büntetlenség című riportfilmben ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat, amiért nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával vádolták meg.
A legsúlyosabb vádpont szerint Biszku Béla 1956-os november-decemberi ténykedésével „a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberölést, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettet követett el." Ennek maximális büntetési tétele egyébként életfogytig tartó szabadságvesztés.
Végh Tamás a vádirat ismertetése során részletesen feltárta, milyen felelősség terheli Biszku Bélát három konkrét eseménnyel – a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós tüntetésen" történtekkel, a salgótarjáni sortűzzel, illetve a martonvásári brutális karhatalmi fellépéssel – kapcsolatban. Ezeken a helyszíneken a karhatalmi egységek több tucat ártatlan áldozat halálát, valamint száznál is több személy súlyos sérülését okozták.
Az ügyészség álláspontja szerint 1956 novemberében és decemberében a Kádár János vezette MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának (IIB) döntő szerepe volt az új karhatalom felállításában, továbbá az ezt megszervező és működtető Katonai Tanács irányításában. 1956 decemberében az IIB hozott döntést „a készültség életbe léptetéséről", „az ellenséggel szembeni határozott fellépésről", valamint arról, hogy „gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük". Az ügyészség értékelése szerint a Katonai Tanács az IIB utasítása alapján járt el, amikor felhatalmazást adott a karhatalmi alakulatoknak arra, hogy a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket kövessenek el az ország területén. Az IIB tagjait azért is felelősség terheli, hogy a karhatalmi egységek által elkövetett bűncselekményekről tudomást szerezve semmilyen intézkedést sem tettek – áll a vádiratban.
Végh Tamás többször kiemelte, hogy az IIB összes tagja – Biszku mellett Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György is – felelős a történtekért, amiből az következik, hogy amennyiben még élnének, nekik is ott lenne a helyük a vádlottak padján. Az ügyész szerint Biszku – az IIB meghatározó tagjaként - „rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettnek minősülő cselekményeknek az elkövetésére, valamint ezen bűntettek elkövetését eltűrte, a leírtak szerint társaival ezen bűntettek elkövetésére szövetkezett".
 |
| M. Schmidt János / Népszabadság |
A Biszku-ügyről egyébként korábban Ibolya Tibor, fővárosi főügyész a Népszabadságnak azt nyilatkozta: már másfél évtizede is vizsgálták, de akkor nem láttak lehetőséget a büntetőjogi felelősségre vonásra. A mostani vádemelést részben egy új jogi megközelítés tette lehetővé, amely nemzetközi jogi egyezményeken alapul, és mintája az NDK egykori pártvezetőinek németországi elítélése. Ennek lényege, hogy a pártállam idején kiadott pártutasítás gyakorlatilag parancsnak tekinthető, és ha az alapján embereket öltek meg vagy bántalmaztak, akkor azért a parancs kiadója is büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Biszku Béla a keddi tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni. A tanácsvezető bíró ismertette a nyomozás során tett nyilatkozatait, ám ez sem tartott tovább pár percnél, mivel kiderült, Biszku a nyomozóknak sem beszélt a részletekről. Mindössze annyit közölt, hogy ártatlannak tartja magát, és nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Annyit még hozzátett, hogy ma is ellenforradalomnak tartja az 1956-os eseményeket.
Magyar Gábor ügyvéd kérdésünkre nem kívánt részleteket elárulni a védelem stratégiájáról, csupán annyit közölt, hogy bízik védence felmentésében. Hozzátette: szerinte a vádiratban hivatkozott nemzetközi jogi egyezményeket nem lehet alkalmazni a Biszku-ügyben, mivel a szóban forgó jogszabályok magyarországi kihirdetésére évtizedekkel az 1956-os események után került sor.
A per tanúmeghallgatásokkal folytatódik, a bíróság reményei szerint akár már májusban megszülethet az első fokú ítélet.
