Első munkanapjaikat a fővárosban töltik, széleskörű és szerteágazó képzési programban veszek részt. Ennek keretében elsajátítják a katasztrófavédelem működésével kapcsolatos alapismereteket, a kéményseprési tevékenységgel összefüggő általános tudnivalókat, az üzemeltetés eljárási szabályait, az általuk vezetett megye területi specifikációit, másfelől átesnek a kötelező munka- és tűzvédelmi, valamint adatvédelmi képzésen, illetve megtanulják a napi munkavégzéshez szükséges iratkezelési szabályokat is.
A budapesti képzést követően, június utolsó hetében ismerkednek meg tényleges munkahelyükkel. Az utolsó hét feladata ugyanis az ügyfélszolgálati pontok felkészültségének ellenőrzése. Ekkor veszik át a saját és a július 1-jével érkező további 346 fő munkavégzéséhez szükséges eszközöket, berendezéseket. Július 1-jén összesen 414 kéményseprő kezdi meg a munkát.
A kéményseprők pedig továbbra is tiltakoznak, mert a július 1-jétől hatályos szabályozás szerint az évente egyszeri ellenőrzés helyett csak minden második évben kell majd megvizsgálni a kéményeket.
A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke, Vámos Csaba többször figyelmeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet alaptörvény-ellenes lehet, mert sérti az állampolgárok egészséges, biztonságos élethez való jogát.
Vámos visszatérően a magyar társadalom „halálos ítéletének” minősítette az eddigi rendszer átalakítását, miután véleménye szerint annak beláthatatlan következményei lesznek, példaként a szén-monoxid-mérgezések, kéménytüzek, halálos kimenetelű balesetek számának növekedését említette.
Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy csak Budapesten – ahol egyelőre a főváros saját cége biztosítja ezt a közszolgáltatást – több mint 130 jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező kéményseprő szakmunkást kell elbocsátani,
ha ritkítják az ellenőrzéseket. Leszögezte, „mi, a szakma képviselői – a kéményen dolgozó kisemberek – most már nem csak a munkahelyeinket és a közel 260 éves múltra visszatekintő szakmánkat féltjük, hanem mint Szent Flórián »modern kori« katonái, az egész magyar társadalomért aggódunk”.
A kéményseprés átalakítása a lakosság érdekében történik, az új szabályok az ellátás biztonságát és a rezsicsökkentést szolgálják – így reagált még hétfőn Vámoséknak a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatójára a tárca. Az Országgyűlés még tavaly döntött arról – emlékeztetnek –, hogy a kéményseprés kikerül az önkormányzatok feladatai közül, és az állam közfeladatként, térítésmentesen látja el azt. Ahol az önkormányzatok nem vállalták a feladatot, ott a második félévtől a katasztrófavédelem végzi a kéményseprést. Ez az ország mintegy negyven százalékát jelenti, a 4,6 millió kéményből mintegy 1,8 millió ellenőrzését végzi majd a katasztrófavédelem.
Vámos persze
nem érti, miként szolgálja az új szabályozás a lakosság érdeket, ha közben emberek kerülhetnek veszélybe.
A tárca szerint azonban a katasztrófavédelem – amennyiben az feltétlenül indokolt – a szakmai szempontok gondos mérlegelése után, az élet- és vagyonbiztonság érdekében dönthet a kémények gyakoribb, ingyenes felülvizsgálatáról.
A KOSZ elnöke kérdésünkre kijelentette: az áldatlan vitának mindenképpen szeretnének véget vetni. Ezért a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000-rel, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségével és a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületével közösen népszavazást kezdeményeznek, azt kérdezve, egyetértenek-e az emberek az évenkénti kéményellenőrzéssel.
Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát jövő héten benyújtják hitelesítésre a Nemzeti Választási Irodához. Más kérdés, hogy összejön-e kétszázezer aláírás, mert jó pár éve ez senkinek nem sikerült.
Ugyanakkor közösen az ombudsmanhoz fordulnak, azt kérve, vizsgálja meg, hogy a júliustól hatályos szabályozás nem sért-e alapjogokat. Korábban Vámos azt mondta, panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz, de a testület eddigi gyakorlata alapján sem sok esélyt látnának arra, hogy a beadványukat érdemben elbírálnák, ezért erről letettek.
