Megálljt parancsolnak a blokádnak

Egy demonstrációt a hatályos szabályok szerint kizárólag akkor lehet betiltani, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható – jelentette ki Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Önmagában tehát az, ha a tüntetők egy vagy több autópályát lezárnak, a tiltásra bizonyosan nem adhat okot. A szakértő ugyanakkor azt nem tudta megmondani, hogy egy ilyen akció meddig tarthat. A gyülekezési törvény nem állapít meg semmilyen határidőt – magyarázta –, ezért lehet például sátorozni hónapokig a Kossuth téren.

Tóth ennek ellenére bizonyos abban, hogy autósztrádákat hetekig vagy hónapokig nem lehet elfoglalni, mert a véleménynyilvánítás szabadságának részét jelentő gyülekezési jog gyakorlása sem okozhat mások számára aránytalan sérelmet. Vagyis amennyiben a tüntetők egy-egy napra megbénítják az országot, azt a hatóságoknak tudomásul kell venniük. Más kérdés, ha valaki ennél hosszabb ideig tartó útlezárást tervez, de erre a helyzetre a jogvédő szerint nincs kialakult joggyakorlat, sőt, úgy tudja, hogy elhúzódó országos blokáddal kapcsolatos ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróságnak sem kellett még döntenie.

Alapelv, hogy békés gyülekezést erőszakkal nem lehet feloszlatni – állítja Tóth. Mérlegelési szempont viszont – árnyalta a képet –, hogy a demonstráció mások számára nem jelent-e aránytalan jogsérelmet. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a strasbourgi fórum például hídblokád esetében a hatósági beavatkozást általában nem kifogásolja. Emlékeztetett rá, hogy erre magyar példa is van, hiszen a 2002-es hídfoglalás után tett rendőri intézkedéseket az emberi jogi bíróság elfogadhatónak találta.

Emlékezetes kép: az Örs vezér tér 1990. október 26-án a taxisblokád idején Demes Zsolt / MTI

Mindezzel kapcsolatban Tóth utalt az 1990-es taxisblokádra, amikor a benzinárak emelése miatt tiltakozó személyfuvarozók három napra gyakorlatilag megbénították az országot. Arra sem találtak azonban megfelelő jogi megoldást, hanem az akkor hatályos törvények szerint is egyértelműen jogsértést elkövető taxisok a büntetést úgy kerülhették el, hogy a parlament törvényben mondta ki, hogy ők közkegyelemben részesülnek.

Most a jogvédő szerint más a helyzet, hiszen a blokád szervezője egyeztetni akar a rendőrséggel. A tárgyalások egyik tétje az, hogy kiderüljön, egy akár jogos követelés kifejezésre juttatása esetében a gyülekezési jogra hivatkozással milyen mértékben lehet mások alapjogait korlátozni. Azt bizonyosnak tartja, hogy a mentőknek és a tűzoltóknak szabad utat kell biztosítani, de hogy mások mozgásszabadságát meddig sérthetik büntetlenül, azt megegyezés híján a rendőrség, végső esetben pedig a bíróság mondja ki.