Még a kéményellenőrzésről sem lehet népszavazni
Nem lehet népszavazást tartani arról, hogy milyen gyakorisággal seperjék a kéményeket – így döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület álláspontja szerint az ügy nem parlamenti hatáskör, a feltenni kívánt kérdés pedig nem egyértelmű.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?" – erről kezdeményezne referendumot a Kéményseprők Országos Szakszervezete. Az ok: egy július 1-jétől hatályos BM-rendelet szerint a gáztüzelésű berendezésekhez kapcsolódó kéményeket nem évente, hanem csupán kétévente kell ellenőrizni.
Ebből az is következik, hogy kevesebb kéményseprőre lesz szükség, az érdekképviselet tehát aggódik a szükségtelenné váló álláshelyek miatt. Ugyanakkor minden létező fórumon felhívták a figyelmet arra: az ellenőrzések ritkítása miatt jelentős nő a szén-monoxid-mérgezéses balesetek kockázata, s akár az eddiginél több halálos áldozatra is számítani lehet.
Az NVB szokatlanul terjedelmes határozatában viszont arra a következtetésre jutott, a kérdés nem bocsátható referendumra. Ennek egyik okát abban látták, hogy a kéményseprés gyakoriságának meghatározására a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény szerint a belügyminiszter feladata. Az ügy tehát nem tartozik a parlament hatáskörébe, így a kérdésről népszavazás sem tartható.
A testület vizsgálta azt is, egyértelmű-e a kérdés, és megállapította, hogy nem, mert két kérdést is tartalmaz. Az egyik, hogy a jelenlegi miniszteri szintű szabályozás helyett törvény rendelkezzék-e a kéményellenőrzések gyakoriságáról. Emellett a kezdeményező homályban hagyja azt, hogy az évenkénti ellenőrzés térítésmentes lenne, vagy díjfizetés ellenében történne. Így a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy egy eredményes referendum esetén milyen jogalkotási feladata lenne.
De találtak még újabb érvet is: „amennyiben a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell értelmezni, hogy az a kétévenkénti ingyenes ellenőrzés helyett ingyenes évenkénti ellenőrzésre irányul, akkor abból egyenesen következik, hogy az ingyenes ellenőrzést biztosító állami költségvetési forrás jelentősen megemelkedik". Ez pedig a költségvetést érinti, ezért sem lehet e tárgyban referendum.
A döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtanak be a Kúriához – közölte kérdésünkre Vámos Csaba, a szakszervezet elnöke. Amennyiben ott sem járnak sikerrel, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, bár a szerinte kézivezérelt testületnél sem számítanak ügyük kedvező elbírálására. A kormány kvótareferendumról szóló népszavazási kezdeményezése kapcsán hozott alkotmánybírósági határozat azonban némi reményre ezért okot ad – fogalmazott Vámos.
A testület kimondta ugyanis, hogy a parlament minden fontos társadalmi kérdésben magához vonhatja a döntés jogát, és az érdekvédő szerint az emberek életének biztonsága kifejezetten ilyen ügynek tekinthető.
