Biztonsági okokra hivatkozva sem a tér építészeti arculatának kialakítására, sem a folyamat más elemére nem hirdettek nyílt pályázatot. A beruházás résztvevőit titkos beszerzési eljárásokon választották ki. A generáltervezést a KÖZTI Zrt.-re bízták, a tervezői csapatot Tima Zoltán építész irányította, aki szerint a fő cél az volt, hogy kicsit közelebb hozzák ezt a korábban erőteljesen elvágott teret az emberekhez. Az elképzelés szerint északról és délről egy ligetes, fás részből elindulva közelítünk a tér középpontja, az Országház tengelye felé, ahol az egész tér kisimul, aminek a közepén ott áll a nemzeti lobogó. A tér közepére tűzött 33 méter magas árboc és a Parlamenttel szemközti – vállaltan védelmi célokat szolgáló – vizesárok azonban korántsem váltott ki osztatlan lelkesedést a városlakókból.
A Policy Solutions felmérése szerint a szoboráthelyezéseket is komoly ellenérzéssel fogadták. A döntéshozókat azonban a legkevésbé sem érdekelte ez. Károlyi Mihály emlékművét elbontották, József Attilát a jelenleginél lejjebb, a Duna-parti felhajtó ívéhez „ültették át”.
A költő helyét Andrássy foglalta el. Újragyártották a tér északi oldalára szánt, több mint tíz méter magas Tisza István-emlékművet is. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ezzel „a darabjaira hullott liberális korszak után egy nemzeti korszak” kezdődött. Az újjászületés jegyében idén márciusban felavatták a lehangoltnak tűnő Kossuth Lajost és a Batthyány-kormány további szintén szomorkás nyolc tagját ábrázoló, 1927-ben készült szoborcsoportjának másolatát. Az eredetit ugyanis az ötvenes évek elején a bontástól megmentő Dombóvár egyszerűen nem adta ki. A döntéshozókat a kormánypárti ellenállás sem tántorította el, újrafaragtatták az egészet.
„Politikusi és rendőri mentalitású, szemellenzős megbízók”
A rendkívül szoros menetrend tarthatósága érdekében a Kossuth teret a kormány találmánya szerint kiemelt nemzeti emlékhellyé és beruházássá nyilvánították, így a projektre speciális szabályok vonatkoztak. Bár Wachsler akkor azt bizonygatta: ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok az előírásokat megkerülve adnák áldásukat a projektre. Szabó Máté ombudsman szerint azonban a Károlyi-szobor körüli fakivágás engedélyezése „sértette a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság, valamint az egészséges környezethez való jog követelményét”.
|
A Kossuth tér új arculatát az 1940-es évekbeli formájára alakították vissza
Mirkó István / Népszabadság
|
A „nemzet főterét” az eredetileg megjelölt időpontban adták át. Az eredmény megosztotta a szakmát és a laikusokat, legtöbben a sivár kőtenger-jelleget ostorozták. Bardóczi Sándor tájépítész azonban az Építészfórum portálon védelmébe vette a teret, mondván a tervezőknek nem kell szégyellniük magukat, hiszen politikusi és rendőri mentalitású, szemellenzős megbízókkal megküzdve”, „kortárs eszközökkel, leküzdve mindenféle historizmust és 44 előtti állapotra törekvést” alkalmassá tették a teret állami ünnepségek, tüntetések és turisták fogadására egyaránt, miközben „letakarították azt a közmű és közlekedési guánót, ami az elmúlt 60-70 évben a térre rakódott”.
A hársfasor kivágását azonban ő sem tudta elnézni. Ezt nem indokolhatja „a három homlokzat akadálymentes együtt látásának vágya”.
Marad még avatnivaló
A térfelszín rekonstrukciója mellett egyébként több kiegészítő beruházás is bekerült a programba. Így 600 férőhelyes mélygarázs épült a honatyáknak és a parlamenti dolgozóknak, valamint új központ a látogatóknak. (Rogán Antal belvárosi fideszes polgármesterként a parlamenti mélygarázs ötletét azért szavazta le a Fővárosi Közgyűlésben, mert az ország nincs abban a helyzetben, hogy milliárdokért mélygarázst építsen a parlamenti képviselőknek és dolgozóknak.)
|
A felújított Kossuth tér megosztotta a szakmát és a laikusokat
Mirkó István / Népszabadság
|
Befejezték az Országház homlokzatfelújítását, és lefedték az egyik udvart a parlamenti múzeumnak. A tér egyetlen valódi újdonsága az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatainak emléket állító emlékhely és kiállítás, amely tavaly októberben nyílt meg.
De a következő évekre is maradt avatnivaló. Időközben ugyanis az állam megvásárolta a tér szélén lévő MTESZ-székházat is, amelynek megújítására néhány hónapon belül építészeti ötletpályázatot írnak ki. A kívül-belül átalakuló, a tér hangulatához illeszkedő épületet az Országgyűlés Hivatala használja majd.
A beruházás tervezett költsége 23,5 milliárd, de a tényleges kiadásokról csak az Országgyűlés Hivatala későbbi költségvetési beszámolóiból, illetve az Állami Számvevőszék majdani vizsgálatából értesülhetünk.
