Lattmann szerint
egy ilyen módosítással hibás, de adekvát választ adtak volna az ostoba kérdésre.
Az, hogy a fideszes többség erről tárgyalni sem volt hajlandó – miközben tudják, olyan javaslatot tesznek a parlament asztalára, amilyet csak akarnak, s a Jobbikkal bőven meglett volna hozzá a szükséges kétharmados többség –, világossá teszi: a kormányoldal mindenképp népszavazást akart.
A kormányoldal azért akart mindenképpen népszavazást, mert csak a migrációval képes mozgósítani a társadalom jelentős részét. Szakmai megfontolásokat kár keresni – véli a nemzetközi jogász. Pedig érdemes lenne a jogi finomságokra is ügyelni, mert
teljesen mindegy, hogy egy önkormányzati rendelet vagy maga az alaptörvény tartalmaz a közösségi normákkal ellentétes rendelkezéseket, ugyanúgy kötelezettségszegési eljárás lehet a dolog vége.
Az uniós jogot végre kell hajtani, az pedig minősíthetetlen, ha egy tagállam azért nyúl hozzá a saját alkotmányához, hogy kibújjon e kötelezettsége alól – hangsúlyozta.
Az alapító szerződésekből különben nem következik egyértelműen, hogy az unió kötelező kvótát vezethet be, de erről Lattmann szerint nincs is szó. Tavaly szeptemberben mindössze arról született határozat, hogy nem egészen 1300 ember esetében Magyarországon kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, az már nemzetállami hatáskör, hogy a kérelmet – az ENSZ menekültügyi konvenciója és az uniós jog szabta keretek között – miként bírálják el.
Ez tehát nem kötelező betelepítés, és a szakértő úgy látja, a kormány maga is tudja, hogy hazudik, mert a népszavazási kérdést úgy fordították angolra, hogy abban nem a betelepítés, hanem a relokáció – áthelyezés – fordulat szerepel. Ez utóbbi azonban szerinte belefér az uniós jogba. Ha a kormánynak ez sem tetszik, valóban kezdeményezheti az uniós jogi keretek korrekcióját, már ha sikerül minden tagállamot megnyernie ehhez.
|
Kormányzati és kutyapárti plakát. Kockázatok, mellékhatások
Földi Imre / Népszabadság |
Ugyanakkor legitim vita tárgya lehetne – mondta Lattmann –, hogy a tavalyi határozatot jogszerű keretek között fogadták-e el. Magyarország és Szlovákia a minősített többséggel hozott döntést az Európai Unió Bíróságánál meg is támadta, mondván, egyhangú szavazásra lett volna szükség, ám itt meg kellett volna állni. A népszavazási kezdeményezés azonban nem is erről szól: nem Brüsszelnek, hanem a politikai cirkusszal saját híveinek akar üzenni a kormány – mondta a nemzetközi jogász.
Lattmann azt gondolja, Orbán Viktort egyre inkább zavarja az EU „kekeckedése”, hiszen Brüsszelből mind többször fogalmaznak meg éles kritikát Magyarországgal szemben. S mivel a jelenlegi költségvetési ciklus lejárta, azaz 2020 után már jóval kevesebb pénzt kapunk, a kormány számára egyre kevésbé lesz fontos az unió. A szakértő ezért nem tartja kizártnak, hogy
a referendum akár az EU-ból való kilépésről szóló forgatókönyv része lehet. Vélhetőleg emiatt nem zavar senkit – magyarázta –, hogy a kvótakampány hatására Magyarország nemzetközi megítélése még tovább romlik.
A kormány hiába hangoztatja, hogy megvédi Európát akkor is, ha az beledöglik, a pozsonyi csúcson elszenvedett látványos kudarc a nemzetközi jogász szerint egyértelműen mutatja: fogy a türelem Budapesttel szemben. Azt gondolja, ezt a Fideszben is érzékelik, és amennyiben gazdasági érdek már nem fűződik majd az uniós tagsághoz, hajlamosak lehetnek rá, hogy legyintsenek az egészre. És akkor Budapest a maga sajátos útját járhatja.
