galéria megtekintése

Október 2. már a kilépést készítheti elő az Európai Unióból

132 komment


Lencsés Károly

Semmi értelme az alaptörvény olyan módosításának, amely szembemegy az Európai Unió működéséről szóló szerződés vagy más közösségi normák rendelkezéseivel – szögezte le Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunk kérdésére. Mindez azért lényeges, mert kormánypárti politikusok eddig csak annyit árultak el ter­veikről: ha érvényes és eredményes lesz a vasárnapi kvótanépszavazás, akkor az alkotmány módosítását kezdeményezik.

Emellett – mint lapunk elsőként megírta – a kormány az ­uniós alapszerződés módosításáról szóló tervvel állhat elő.

Az alkotmány módosítása nem új ötlet – nem is a Fideszé, és népszavazásra sincs hozzá szükség. A Jobbik már áprilisban felvetette, hogy referendum helyett rögzítsék az alaptörvényben, az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.

Ez voltaképpen megegyezik a népszavazásra bocsátott kérdéssel, megvalósítása viszont nem kerül milliárdokba és nem tart hónapokig. Apáti István Jobbik-szóvivő hétfőn közölte: ismét az alkotmány módosítását indítványozzák. Javaslatuk arra irányul, hogy harmadik országból érkező embereket akár átmenetileg, akár tartósan csak az Országgyűlés döntése után lehessen elhelyezni Magyarországon.

 

Lattmann szerint

egy ilyen módosítással hibás, de adekvát választ adtak volna az ostoba kérdésre.

Az, hogy a fideszes többség erről tárgyalni sem volt hajlandó – miközben tudják, olyan javaslatot tesznek a parlament asztalára, amilyet csak akarnak, s a Jobbikkal bőven meglett volna hozzá a szükséges kétharmados többség –, világossá teszi: a kormányoldal mindenképp népszavazást akart.

A kormányoldal azért akart mindenképpen népszavazást, mert csak a migrációval képes mozgósítani a társadalom jelentős részét. Szakmai megfontolásokat kár keresni – véli a nemzetközi jogász. Pedig érdemes lenne a jogi finomságokra is ügyelni, mert

teljesen mindegy, hogy egy önkormányzati rendelet vagy maga az alaptörvény tartalmaz a közösségi normákkal ellentétes rendelkezéseket, ugyanúgy kötelezettségszegési eljárás lehet a dolog vége.

Az uniós jogot végre kell hajtani, az pedig minősíthetetlen, ha egy tagállam azért nyúl hozzá a saját alkotmányához, hogy kibújjon e kötelezettsége alól – hangsúlyozta.

Az alapító szerződésekből különben nem következik egyértelműen, hogy az unió kötelező kvótát vezethet be, de erről Lattmann szerint nincs is szó. Tavaly szeptemberben mindössze arról született határozat, hogy nem egészen 1300 ember eseté­ben Magyarországon kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, az már nemzetállami hatáskör, hogy a kérelmet – az ENSZ menekültügyi konvenciója és az uniós jog szabta keretek között – miként bírálják el.

Ez tehát nem kötelező betelepítés, és a szakértő úgy látja, a kormány maga is tudja, hogy hazudik, mert a népszavazási kérdést úgy fordították angolra, hogy abban nem a betelepítés, hanem a relokáció – áthelyezés – fordulat szerepel. Ez utóbbi azonban szerinte belefér az uniós jogba. Ha a kormánynak ez sem tetszik, valóban kezdeményezheti az uniós jogi keretek korrekcióját, már ha sikerül minden tagállamot megnyernie ehhez.

Kormányzati és kutyapárti plakát. Kockázatok, mellékhatások
Kormányzati és kutyapárti plakát. Kockázatok, mellékhatások
Földi Imre / Népszabadság

Ugyanakkor legitim vita tárgya lehetne – mondta Lattmann –, hogy a tavalyi határozatot jogszerű keretek között fogadták-e el. Magyarország és Szlovákia a minősített többséggel hozott döntést az Európai Unió Bíróságánál meg is támadta, mondván, egyhangú szavazásra lett volna szükség, ám itt meg kellett volna állni. A népszavazási kezdeményezés azonban nem is erről szól: nem Brüsszelnek, hanem a politikai cirkusszal saját híveinek akar üzenni a kormány – mondta a nemzetközi jogász.

Lattmann azt gondolja, Orbán Viktort egyre inkább zavarja az EU „kekeckedése”, hiszen Brüsszelből mind többször fogalmaznak meg éles kritikát Magyarországgal szemben. S mivel a jelenlegi költségvetési ciklus lejárta, azaz 2020 után már jóval kevesebb pénzt kapunk, a kormány számára egyre kevésbé lesz fontos az unió. A szakértő ezért nem tartja kizártnak, hogy

a referendum akár az EU-ból való kilépésről szóló forgatókönyv része lehet. Vélhetőleg emiatt nem zavar senkit – magyarázta –, hogy a kvótakampány hatására Magyarország nemzetközi megítélése még tovább romlik.

A kormány hiába hangoztatja, hogy megvédi Európát akkor is, ha az beledöglik, a pozsonyi csúcson elszenvedett látványos kudarc a nemzetközi jogász szerint egyértelműen mutatja: fogy a türelem Budapesttel szemben. Azt gondolja, ezt a Fideszben is érzékelik, és amennyiben gazdasági érdek már nem fűződik majd az uniós tagsághoz, hajlamosak lehetnek rá, hogy legyintsenek az egészre. És akkor Budapest a maga sajátos útját járhatja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.