galéria megtekintése

Orbán Viktor rohamra indul az EU alapokmánya ellen

94 komment

Csuhaj Ildikó

Érvényes népszavazás után Orbán megpróbálná kikényszeríteni az uniós alapszerződés módosítását, hogy tovább építse európai imázsát.

Orbán Viktor múlt pénteken arra utalt a közrádiónak adott interjújában, hogy a kvótaellenes népszavazás másnapján, október 3-án árulja el, hogyan folytatja harcát. Ő már döntött, de a közjogi lépést egyelőre megtartja magának. A Népszabadság információi szerint a terv nem belpolitikai természetű, Orbán végleg ki akar lépni az uniós politika nagyszínpadára. Erről beszélt lapunknak egy magas rangú kormányközeli forrás. Azt mondta: az elmúlt hetekben szűk körű találkozón hallotta a miniszterelnököt arról beszélni, hogy sikeres referendum esetén javasolná az uniós alapszerződés módosítását.

Ha tehát sikerül több mint négymillió választót rávenni a kvótaellenes népszavazáson érvényes szavazat leadására, akkor ezt a rendkívüli politikai legitimációt a Brüsszellel szembeni harc fokozására használná fel. Az uniós szerződés a tagállamok számára előírja az együttműködést és a lojalitást, ám Orbán köre úgy gondolja, megfogalmazható egy olyan szerződésmódosítási javaslat, amely a nemzetállami szuverenitást erősíti azzal, hogy hivatalos dokumentumba foglalva rögzíti: a közös jog elé kell helyezni a tagállamok bevándorláspolitikáját. A mindenkire kötelező feladatkiosztás így a menekültekkel kapcsolatban értelmét vesztené.

Nem először hallható kormánykörökben, hogy a miniszterelnök uniós szerződésmódosításban gondolkodik. Munkatársunk néhány hónapja rá is kérdezett a tervre, ám egy kormánytag azzal söpörte félre a felvetést, hogy kétséges kimenetelű lenne a javaslat sorsa, Orbán Viktor pedig soha nem bocsátkozik reménytelen küzdelembe. Az alapszerződés módosítását minden tagállamnak – saját törvényei szerint – jóvá kell hagynia: ez minimum a nemzeti parlament által megszavazott ratifikációt jelenti.

 

Egy érvényes népszavazás után Orbán számára a reménytelennek látszó harc is politikai népszerűséget hozhat európai porondon – értékel most kormányközeli forrásunk. Szerinte a kormányfő kitartását és konokságát a Juncker-eset illusztrálja. A miniszterelnök még akkor is ádázul szembemenetelt a javaslattal, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke, amikor az utolsó napokban már teljesen egyedül maradt a tiltakozásával – így emlékeznek a Fideszben. Némileg árnyalja a képet, hogy Juncker annak a néppártnak volt a közös jelöltje, amelynek az Orbán vezette Fidesz gyűjtötte a magyarországi szavazatokat, és a budapesti ellenállás arra nem terjedt ki, hogy az Európai Parlamentbe delegált képviselői elhagyják a volt luxemburgi miniszterelnökből bizottsági elnököt csináló frakciót. Orbán Viktor így nyílttá tehette Juncker-ellenességét, remélve, hogy abból hosszú távon profitálhat.

Reménytelennek látszó harc is hozhat politikai népszerűséget Orbán számára
Reménytelennek látszó harc is hozhat politikai népszerűséget Orbán számára
Kacper Pempel / Reuters

A Fideszben azonban nem csak brüsszeli akciókon gondolkodnak. Egy vezető politikusuk munkatársunk előtt azon lamentált, hogy október 2-a után indokolt lenne egy újabb magyar parlamenti állásfoglalás, mint amilyet az emlékezetes Tavares-jelentés után fogadtak el. Informátorunk „függetlenségi” nyilatkozatnak nevezte az ötletet. Azt a politikus is elismeri, hogy uniós szinten a parlamenti határozatnak már nem lenne akkora visszhangja, mint a (reményeik szerint érvényes) népszavazásnak, de a magyar választók előtt megerősítené a referendum eredményét. Ugyanezt a szerepet játszhatná egy esetleges alkotmánymódosítás is, ami „szuverenitási klauzula” beillesztését jelentené a gránitszilárdságú alaptörvénybe. (A Jobbik kezdeményezését, miszerint a túlságosan drága kvótareferendum helyett eleve alkotmánymódosítással kellett volna az ügyet rendezni, Orbán korábban elitistának minősítette.)

Az, hogy a miniszterelnök érvényes népszavazás esetén a lisszaboni szerződés módosítását javasolná, nem zárja ki, hogy ezzel párhuzamosan a magyar parlament elfogadjon egy politikai nyilatkozatot vagy akár az alkotmány módosítását. Ezen akciók „befelé szólnának”, és nem mozgatnák meg az európai közvéleményt – tették hozzá forrásaink. Orbán a hozzá közel állók szerint semmire nem vágyik jobban, minthogy az Európai Unió megreformálásáért és a nemzetállamokért küzdő, akár egyedüli, meg nem értett politikai nagyságként folytathassa tovább harcát Brüsszellel.  

A miniszterelnök számára politikailag rengeteg hasznot hoz a menekültek elleni harca
A miniszterelnök számára politikailag rengeteg hasznot hoz a menekültek elleni harca
Vasszil Donyev / MTI/EPA

Orbán további terveit erőteljesen alátámasztó mozzanat, hogy egy leendő uniós közös hadsereg létrehozása, amely a V4-ek federalista javaslataként fut, eleve szerződésmódosítást feltételezne, feltéve ha azt elegánsan szeretnék létrehozni – mondta forrásunk. Márpedig ez a projekt is Orbán Viktor szívügye.

A kormányfő körében azzal nem számolnak, hogy az uniós mechanizmusnak megfelelően kormányközi konzultációt hívnának össze, amennyiben a magyar kormányfő valóban szerződésmódosítást kezdeményezne. Azt remélik ugyanakkor, hogy az európai reflektorfény ismét Orbánra irányulna, hiszen a javaslataira fontos posztokon lévő uniós vezetőknek kellene reagálniuk, a közbeszédet pedig az azokról folytatott vitával ő határozhatná meg. A fideszes remények szerint ezzel a Brexit után és a „népvándorlás” közepette úgy látszana: egyedül Orbánnak van hatékony Európa-víziója.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.