galéria megtekintése

Maguknak váltottak médiarendszert

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 25. számában
jelent meg.


Bednárik Imre
Népszabadság

A Népszabadság 2011. január 2-án a címlapon az Európai Unió összes nyelvén tiltakozott a sajtószabadság megszűnése miatt, miután a második Orbán-kormány a magyar sajtót korlátozó médiaszabályozást fogadott el. A hazai és nemzetközi szinten is nagy botrányt kiváltó médiaszabályozást a parlament az Európai Bizottság vizsgálata nyomán több ponton módosította.

Az Alkotmánybíróság 2011-ben az alkotmánnyal ellentétesnek ítélte és megsemmisítette a médiatörvények több paragrafusát. Politikai érdekek szerint központosították a közszolgálati médiát. Központi gyártóbázisként létrehozták a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), amely már több mint évi 80 milliárd forintból gazdálkodik. A törvény nem biztosítja a közszolgálati médiumok függetlenségét, az MTVA vezérigazgatóját csak Fidesz-jelöltekből álló testület, a Médiatanács elnöke nevezi ki.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A köztévé híradója az elmúlt években három nagy botrányt keltő hamisítást követett el. Márciusban az M1-en elindították a nemzeti hírcsatornát, amely szakmailag és a nézettség tekintetében is megbukott. Az állami hirdetések egyoldalú elosztása egyre inkább torzítja a médiapiacot, de így a jobboldali médiumok különösebb megrázkódtatás nélkül vészelhették át a gazdasági válság éveit.

 

A rádiós piacon különösen erős volt az átrendeződés. 2012-re a Fidesz korábbi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő Class FM gyakorlatilag egymaga letarolta a piacot, a baloldali tulajdonosi hátterű Neo FM pedig csődbe ment.

A Klubrádió a sajtószabadságért folytatott küzdelem szimbólumaként világhírűvé vált. Miközben a Médiatanács segédletével létrejött a jobboldali szellemiségű rádiók – InfoRádió, Katolikus, Európa, Mária – országos hálózata, addig a Klubrádió több évig tartó jogi csata végén kapott újra állandó műsor-szolgáltatási engedélyt. Mindeközben elvesztette mind a tizenkét vidéki frekvenciáját.

Regényíróként is
Fotó: Zih Zsolt / MTVA

D. Tóth Kriszta A Budapest Business Journalnél kezdte pályáját 1996-ban, majd két évig dolgozott a TV3 Híradójának riportereként, utána pedig három évig az RTL Klub riportereként, műsorvezetőjeként. 2002-ben került az MTV-hez, három évig volt a köztévé brüsszeli tudósítója és irodavezetője, 2007-től pedig az MTV Híradójának vezető arca.

Közben vezette a Panoráma című külpolitikai magazint, s öt évig a Nők Lapjában hetente osztotta meg a közönséggel lánya, Lola történeteit. 2011-ben az MTV Híradójának erős politikai nyomás alá helyezése miatt felállt, s Kert Attila producerrel létrehozták a köztévé új show-műsorát, a DTK-t.

Ez a show az MTV egyik legsikeresebb, legnézettebb új produkciója volt. 2013 elején D. Tóth Kriszta felmondott, mert a médiaszolgáltatási alap elbocsátotta a show-t készítő stáb több tagját. 2014 februárja óta az UNICEF magyarországi nagykövete és kommunikációs tanácsadója, a szervezet kampányainak egyik arca. Márciusban indította el a www.wmn.hu online életmód- és kulturális magazint, amelynek alapító főszerkesztője.

Mese- és regényíróként is sikeres. Könyvei: Húszezer éjszaka, Jöttem, hadd lássalak, Lolával az élet, Lolamesék, Nagylánykönyv, Bátorkönyv. Regénye, a Jöttem, hadd lássalak 2014-ben a magyar irodalom kategóriában elnyerte a Libri Aranykönyv díját.

Az Európai Bizottság márciusban felfüggesztette a reklámadóról szóló törvény végrehajtását, és vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a tavaly bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A reklámadót egyértelműen a legnézettebb kereskedelmi tévére, az RTL Klubra szabta a kormány. A televíziónak éves szinten mintegy ötmilliárd forint különadót kellett volna fizetnie. A tévé híradója azóta a korábbiaknál jóval kritikusabb hangnemet üt meg a kormánnyal szemben, a nemzetközi RTL Csoport pedig az Európai Bizottsághoz fordult panasszal a diszkrimináció miatt. Ennek hatására a kormány megállapodott az RTL Csoporttal az adó mérsékléséről.

2014 őszétől a gazdasági hatalom visszaszerzése érdekében Orbán Viktor háborút vív Simicska Lajossal, akinek a médiaérdekeltségeit súlyosan érinti a reklámadó „szétterítése”. A Simicska-médiabirodalom – a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió, a Class FM – több vezetője februárban lelkiismereti okokra hivatkozva felmondott: elutasították a tulajdonos kérését, hogy kritizálják Orbán Viktort a reklámadó kiterjesztése miatt.

5 év veszteségei

Mellékletünkben az elmúlt öt év veszteségeit vesszük számba az élet különböző területein. A sorozat többi cikkéért ide kattintsanak.

A Simicskától távozó vezetők egy részét az állami média vette fel, Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője pedig megvásárolta a Napi Gazdaság című gazdasági szaklapot, és vállaltan kormánypárti politikai napilappá alakítja át. Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és Győri Tibor, a Nézőpont Intézet tulajdonosa megalapította a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t. Az MMG első látható terméke várhatóan a Via.hu portál lesz, s a tervek között szerepel egy ingyenes terjesztésű, az idén megszűnt Helyi Téma világát átörökítő félbulvár havilap kiadása is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.