Ebben a helyzetben az AB feladata is az, hogy mértéket tartson, ne blokkolja, akadályozza a kormányzati munkát azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hiszen ott a politikai felelősség, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, milyen párt van hatalmon – mondta az elnök.
Arra a felvetésre, hogy a jog nem független a politikától, de az alkotmánybírák nem politizálhatnak, Lenkovics Barnabás úgy reagált: a jogot lehet egyre jobbá, tökéletesebbé tenni és egyfajta "fogalom-mennyországot" kialakítani – ahogy egy 19. századi jogtudós mondta –, ám mindez elszakadhat az élettől, a társadalmi valóságtól. Nem véletlen, hogy a tudományban is megjelennek olyan nézetek, amelyek elvárják az alkotmánybíráskodástól, hogy kövesse a nagyarányú, drasztikus politikai változásokat – tette hozzá.
Más az alkotmánybíráskodás konszolidált és más válságos időszakokban. Magyarország pedig nagyon kritikus időszakot él át, egyik válságból, a szocializmus válságából a másikba lép, nem tudjuk honnan hová tart – mondta Lenkovics Barnabás a Kossuth Rádióban.
Az AB feladata ma az, hogy kibontsa az új alaptörvény dogmatikáját úgy, hogy közben semmi értékállót ne dobjon ki az elmúlt negyedszázad alkotmánybíráskodásából.
Az ugyancsak kedd reggel az M1-en elhangzott interjúban az új elnök azt emelte ki, hogy a törvényhozónak az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnie a szakszerűbb törvény-előkészítésre, az előzetes hatásvizsgálatokra. Az elmúlt években ugyanis nem mindig születtek kellően kiérlelt törvények, ami átmeneti, nagyon válságos időszakokban elnézhető – bár az AB ezt eddig is szóvá tette –, ám most már eljött egy olyan időszak, amikor ezen lehetne javítani.
Arra a felvetésre, hogy az AB-nek Holló András 2011-es távozása óta nincs elnökhelyettese, Lenkovics Barnabás megjegyezte: ezen a helyzeten szeretne változtatni.
Az új elnök beszélt arról is, hogy szeretné közelebb vinni az emberekhez az alkotmánybíráskodást és eloszlatni azt a testületről kialakult képet, hogy elefántcsonttoronyban ítélkezik.
