Kocsis, az NVSZ egy, a bíróságon ismertetett irata szerint nemcsak azt mondta el a belső elhárítás embereinek, hogy Kissnek mennyi pénzt adott, hanem azt is, hogy a pénzátadásokról védője is tudott.
Vélhetőleg az lehetett az oka, hogy az NVSZ az ő telefonjának és irodájának a lehallgatására is engedélyt kért,
amit meg is kapott a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól. Más kérdés, hogy Kocsis a bíróságon eskü alatt tagadta, hogy ő valaha is pénzt adott volna Kiss Ernőnek, és azt is, hogy a pénzátadásról védője tudott. E vallomás szerint ugyanakkor semmiféle törvényes indoka nem volt a védő telefonjának és irodájának a lehallgatására.
Szombati cikkünk megjelenése után a Budapesti Ügyvédi Kamara vizsgálóbizottságot állított fel, tisztázandó, mekkora a veszélye az ügyvédségre nézve az állami lehallgatásoknak. Lépésükkel megosztották magát a kamarát is. Bánáti János, az országos szervezet elnöke szerint még nem volt példa arra, hogy törvénytelenül lehallgattak volna ügyvédeket vagy az irodáikat. Szerinte
erős túlzásnak
tűnik az irodák tömeges és törvénytelen lehallgatását feltételezni. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mindazonáltal leszögezte: ha a törvényes feltételek adottak, az ügyvédek és irodáik is lehallgathatók. Amennyiben a budapesti szervezet vizsgálódása törvénysértéseket tárna fel, a leghatározottabban fellépnek a védői jogok védelméért.
Az ügyvédeket ez azonban aligha nyugtatja meg.
Nincs olyan eszköz, amely csak a konkrét témában zajló beszélgetéseket rögzíti, azaz ha lehallgatnak egy ügyvédi irodát vagy telefont, akkor az ügyvéd valamennyi ügyfelével folytatott beszélgetését is rögzítik. Kérdés, bíznak-e az ügyfelek a hatóságokban, hogy nem élnek vissza a titkos adatszerzésük szempontjából indifferens beszélgetésekkel? Bánáti szerint az ügyfeleknek nincs miért aggódniuk. Eddig is hallgattak le nem túl nagy számban ügyvédi irodákat, és még soha nem történt semmiféle visszaélés. Vagy legalábbis nem derült ki.
A Belügyminisztérium érdeklődésünkre részletesen felsorolta azokat a törvényi garanciákat, amelyek kizárják a titkosszolgálati eszközökkel való visszaélést. Például nem tárolhatók és nem használhatók fel azok az információk, amelyek nem a bírói engedélyben nevesített ügyben keletkeztek. Rámutattak ugyanakkor, hogy
a törvény hatálya alól az ügyvédek és irodáik sem kivételek.
A politikusok ennek ellenére lecsaptak a témára. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a parlament nemzetbiztonsági bizottságában vizsgáltatná a szolgálatok lehallgatási gyakorlatát.
