A másik két procedúrát Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán indították. A politikus tavaly novemberben a nemzetközi tender elmaradása, az uniós közbeszerzési szabályok megsértése – ezzel a magyar adófizetők megkárosítása – miatt kezdeményezett vizsgálatot a belső piaci, ipar- és vállalkozáspolitikai főigazgatóságnál, idén pedig a bővítéssel kapcsolatos összes iratot 30 évre titkosító atomtörvény-módosítást panaszolta be, amely nagy valószínűséggel beleütközik a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló uniós jogszabályba.
Kérdésünkre Jávor megerősítette: a bizottság ezeket a panaszokat is befogadta, mindkét ügy a konzultációs és vizsgálati fázisban van. Folyamatban lévő eljárások esetében nehéz információt szerezni az Európai Bizottság álláspontjáról, támpontot jelenthet ugyanakkor, hogy Elzbieta Bienkowska belső piaci főbiztos a napokban egy sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: komoly jogi problémákat látnak a költségvetési forrásból finanszírozott atomerőmű-bővítési konstrukciónál.
Lázár János a sajtótájékoztatón azt is kijelentette: „Ma Magyarországon a legolcsóbb áramot a paksi atomerőmű állítja elő, ezért kötött Magyarország 2014 januárjában Oroszországgal atomenergetikai megállapodást.” A valóságban a legolcsóbb áramot idehaza évek óta azok a szélerőművek termelik, amelyek már túl vannak a bankhitelek visszafizetésének időszakán, és (ugyanúgy, ahogyan a paksi atomerőműnek) nem kell beépíteniük az árba a tőkeköltségeket. A paksi 11 forint körüli áramárhoz képest ezek a szélerőművek 7-9 Ft/kWh-s önköltségi áron adják az áramot.
Tovább árnyalja a képet, hogy míg egy szélerőmű 7-10 év alatt megtérül, a két új paksi blokk a tervek szerint 21 éven át törleszti a hitelt, és a törlesztési időszakban 30 forint körül alakul majd a törlesztést lehetővé tevő kilowattóránkénti áramár. Az említett árkülönbség magyarázatot adhat arra a kormányzati álláspontra, amely az energiahatékonysági törvényről tartott múlt heti ötpárti egyeztetésen hangzott el: e szerint a kormány továbbra sem kívánja engedélyezni új szélerőművek építését, vagyis a 2010 (az Orbán-kabinet munkakezdése)óta érvényes, Európában példa nélküli tilalom a jövőben is fennmarad, ezzel is biztosítva, hogy a drágább paksi áramnak legyen helye a magyar piacon.
|
Ami Paksot illeti, Lázár egyszer sem találta el az igazságot
Korponai Tamás / Népszabadság |
Lázártól Paks ügyében azt is megtudhatták a sajtótájékoztató résztvevői, hogy hamarosan egy nemzetközi tanácsadókból álló, legalább háromfős csapattal egészíthetik ki az atomerőmű menedzsmentjét. Májusban dönteni kell arról is, hogy ki kerül a bővítési beruházást vezető Paks II. projektcég élére a váratlanul Londonba távozott Nagy Sándor vezérigazgató helyett – nem kizárt, hogy itt is nemzetközi szakemberekkel töltik majd fel a létszámot, amitől a kormány névleg az átláthatóság növekedését, a valóságban inkább a külföldi kritikák enyhülését várja.
