galéria megtekintése

Egész pályás lerablást indított az Orbán-kormány

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 25. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Pepó Páltól V. Németh Zsoltig – így lehet leírni a vízüggyel kiegészített magyar környezet- és természetvédelem szétverésének folyamatát.

A bántóan inkompetens Pepó az első Orbán-kormány kisgazda színekben futó „környezetvédelmi” minisztere volt, V. Németh jelenlegi környezet-, agrár- és hungarikumügyi államtitkár pedig a Strabagból igazolt a Fideszbe. Az ágazat leépítéséért sokat tett az „elmúltnyolcév” is – a nemzeti parkok hatósági jogosítványainak elvonásával, a kiemelt beruházásokról szóló törvény és a sztrádatörvény legkevésbé sem környezetbarát passzusaival –, azt a dúlást azonban, amit a második és a harmadik Orbán-kabinet véghezvitt, elképzelni sem merte volna senki.

Éjszaka engedélyezik, hajnalban már irtják is a fákat a Kossuth téren
Éjszaka engedélyezik, hajnalban már irtják is a fákat a Kossuth téren
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az egész pályás lerablás úgy kezdődött, hogy a 2010-ben felállt kormányban – negyedszázados vívmányt feladva – nem volt önálló környezet- és természetvédelmi minisztérium. Orbán Viktor ugyan azt ígérte, hogy ettől még a zöld szempont kormányzati súlya nem fog csökkenni, de nyomban kiderült: nem mondott igazat. A környezetvédelmi hatóságokat teletömték fideszes káderekkel (emblematikus példa: a pedagógusvégzettségű Zay Andrea a Búbos Banka Körből a székesfehérvári székhelyű felügyelőség vezetője lett).

 

Megszűnt az a gyakorlat, hogy vezetővé csak nyílt pályázaton, szakmai feltételek teljesítésével válhat valaki. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség élére egy áldiplomás, álnyelvvizsgás áldoktor, „Tüzépes Kati” került.Magát a környezetügyet Illés Zoltán államtitkárra bízták, a jóindulatú értelmezés szerint azért, hogy gesztust tegyenek az akkor még létező civil zöldmozgalomnak. (A valóságban inkább azért, hogy a nagy átrendezések idejére lecsendesítsék őket). Illésnek félidőben el kellett búcsúznia a vízügytől: a hányatott sorsú ágazatot a belügyi tárca szippantotta magába, elsősorban azért, mert a vízügy lett a legnagyobb közmunkás-foglalkoztató, a közmunka pedig belügyi felségterület.

A környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok költségvetési támogatása a 2010–2014-es ciklusban a felére csökkent

– ilyen mértékű elvonásra az elmúlt 25 évben soha, a legmélyebb válságok idején sem volt példa. A befenyített és kivéreztetett nemzeti parkoknak asszisztálniuk kellett a kormány új földpolitikájához. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mezőségben, illetve a Hortobágyon indult a botrányos földpályázatok sorozata (melyek során az állami földek kedvezményes bérletek útján politikailag megbundázott eljárásokban Fidesz-közeli potentátokhoz kerültek).

A kormány minden alkalommal igyekezett érzékeltetni, hogy semmilyen környezet- és természetvédelmi korlátozásnak nem hajlandó alávetni magát – erről szólt a Kossuth téri engedély nélküli fairtás. (Jogsértő módon, éjszaka kiadott határozat alapján hajnalban vágták ki ott a fákat, mielőtt az esetleges fellebbezésre sor kerülhetett volna.) A „mindent szabad” elvét adta írásba a Városliget- és a Normafa-törvény is. A római-parti mobil gát esetében egy védett ártéri erdőt áldoznak föl azért, hogy néhány magántulajdonos engedély nélkül épített ingatlanát közpénzből árvízmentesítsék.

Amit a környezetvédelem ügyével műveltek, nem kivétel, hanem szabály a Fideszben:

csak a tábor anyagi és számbeli gyarapodása számít, egyébként minden szabadon pusztítható.

Ugyanígy bántak el a kulturális örökségvédelemmel is, amelynek a hivatala a jogköreivel együtt szűnt meg. Az alaptörvényből kikerült a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, a jövő nemzedékekért felelős parlamenti biztos önállóságát pedig a kormánytöbbség annak ellenére fölszámolta, hogy az ún. nemzeti konzultáció során az e tárgyban választ adók döntő többsége az önálló zöldombudsmani poszt megőrzésére szavazott.

Asszisztálniuk kellett a kormány új földpolitikájához
Asszisztálniuk kellett a kormány új földpolitikájához
Kurucz Árpád / Népszabadság

Az uralkodó szemléletről az időközben menesztett Illés számolt be nemrég egy interjúban: szerinte az utóda egy állománygyűlésen kijelentette, hogy a természetvédelmi szabályoknak mostantól nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, a Natura 2000-es és egyéb korlátozások nem állhatnak a befektetői szándékok és a kormány gazdaságfejlesztési törekvéseinek útjába. Most, 2015-ben ott tartunk, hogy nincsenek már független zöldhatóságok – a felügyelőségeket a megyei kormányhivatalokba integrálták –, a nemzeti parkok maradék földjeire pedig épp ezekben a napokban teszi rá a kezét a kormány. Ezekből is fideszes magánbérlemények lesznek.

5 év veszteségei

Mellékletünkben az elmúlt öt év veszteségeit vesszük számba az élet különböző területein. A sorozat többi cikkéért ide kattintsanak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.