Egész pályás lerablást indított az Orbán-kormány

Megszűnt az a gyakorlat, hogy vezetővé csak nyílt pályázaton, szakmai feltételek teljesítésével válhat valaki. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség élére egy áldiplomás, álnyelvvizsgás áldoktor, „Tüzépes Kati” került.Magát a környezetügyet Illés Zoltán államtitkárra bízták, a jóindulatú értelmezés szerint azért, hogy gesztust tegyenek az akkor még létező civil zöldmozgalomnak. (A valóságban inkább azért, hogy a nagy átrendezések idejére lecsendesítsék őket). Illésnek félidőben el kellett búcsúznia a vízügytől: a hányatott sorsú ágazatot a belügyi tárca szippantotta magába, elsősorban azért, mert a vízügy lett a legnagyobb közmunkás-foglalkoztató, a közmunka pedig belügyi felségterület.

A környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok költségvetési támogatása a 2010–2014-es ciklusban a felére csökkent

– ilyen mértékű elvonásra az elmúlt 25 évben soha, a legmélyebb válságok idején sem volt példa. A befenyített és kivéreztetett nemzeti parkoknak asszisztálniuk kellett a kormány új földpolitikájához. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mezőségben, illetve a Hortobágyon indult a botrányos földpályázatok sorozata (melyek során az állami földek kedvezményes bérletek útján politikailag megbundázott eljárásokban Fidesz-közeli potentátokhoz kerültek).

A kormány minden alkalommal igyekezett érzékeltetni, hogy semmilyen környezet- és természetvédelmi korlátozásnak nem hajlandó alávetni magát – erről szólt a Kossuth téri engedély nélküli fairtás. (Jogsértő módon, éjszaka kiadott határozat alapján hajnalban vágták ki ott a fákat, mielőtt az esetleges fellebbezésre sor kerülhetett volna.) A „mindent szabad” elvét adta írásba a Városliget- és a Normafa-törvény is. A római-parti mobil gát esetében egy védett ártéri erdőt áldoznak föl azért, hogy néhány magántulajdonos engedély nélkül épített ingatlanát közpénzből árvízmentesítsék.

Amit a környezetvédelem ügyével műveltek, nem kivétel, hanem szabály a Fideszben:

csak a tábor anyagi és számbeli gyarapodása számít, egyébként minden szabadon pusztítható.

Ugyanígy bántak el a kulturális örökségvédelemmel is, amelynek a hivatala a jogköreivel együtt szűnt meg. Az alaptörvényből kikerült a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, a jövő nemzedékekért felelős parlamenti biztos önállóságát pedig a kormánytöbbség annak ellenére fölszámolta, hogy az ún. nemzeti konzultáció során az e tárgyban választ adók döntő többsége az önálló zöldombudsmani poszt megőrzésére szavazott.

Asszisztálniuk kellett a kormány új földpolitikájához Kurucz Árpád / Népszabadság

Az uralkodó szemléletről az időközben menesztett Illés számolt be nemrég egy interjúban: szerinte az utóda egy állománygyűlésen kijelentette, hogy a természetvédelmi szabályoknak mostantól nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, a Natura 2000-es és egyéb korlátozások nem állhatnak a befektetői szándékok és a kormány gazdaságfejlesztési törekvéseinek útjába. Most, 2015-ben ott tartunk, hogy nincsenek már független zöldhatóságok – a felügyelőségeket a megyei kormányhivatalokba integrálták –, a nemzeti parkok maradék földjeire pedig épp ezekben a napokban teszi rá a kezét a kormány. Ezekből is fideszes magánbérlemények lesznek.