még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez,
eljárása és döntése páros vagy előítéleten alapul."
A kódex szabályozza az összeférhetetlenséget is. E szerint a bíró nem végezhet politikai tevékenységet, nem vehet részt politikai gyűléseken, s a nyilvánosság előtt tartózkodni kell a politikai jellegű megnyilvánulásoktól.
A dokumentum természetesen ilyen konkrét szabályt nem tartalmaz, de vélhetően a miniszterelnök közösségi oldalon történő lájkolása is etikai vétségnek számít. Legalábbis Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke utalt rá, hogy még az előző kódex alapján folytattak már le etikai eljárást kormányfőt lájkoló bíró ellen.
Bekerült a kódexbe a világháló használatával kapcsolatos útmutatás is. Azt írja elő, hogy személyére és hozzátartozóira vonatkozóan kizárólag olyan információt, hang- és képfelvételt oszthat meg, mely a bírói méltóságot nem csorbítja. „A világhálón történő véleménynyilvánítás nem sértheti a bíróság tekintélyét, a bírói hivatás méltóságát..."
A méltóság tárgykörében kitér a dokumentum a bíró baráti és magánéleti kapcsolataira. A Gondosság fejezet elsősorban a munkával és az önképzéssel foglalkozik, a Tisztesség cikk többek közt azt állapítja meg: „A bíró tisztségét nem használja fel személyes előnyök szerzésére." Az előítélettől és a diszkriminációtól mentes eljárásról a Tisztelet, együttműködés című fejezet szól. Azt is megfogalmazza, hogy
„a bíró tartózkodik a féllel való együttérzést mutató vagy leereszkedő megnyilvánulásoktól."
A sajtótájékoztatón nem derült ki pontosan, hogy milyen szankciók követik a kódex megsértését. Amennyiben a magatartás túllép az etikai korlátokon, akkor az már a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik, hangzott a szankcionálás lehetőségét firtató kérdésre a válasz.
Hozzátették: A Magyar Bírói Egyesületnek létre kell hoznia a témával foglalkozó etikai tanácsadó testületet. A kódex egyébként – mely a bírói kar véleményének figyelembevételével készült – jövő januárban lép hatályba.
Handó Tünde a sajtótájékoztatón megjegyezte: mostanában mozgalom indult az országban a korrupció ellen. A magyar bíróság nem korrupt szervezet, még akkor sem, ha egyes közírók esetleges ügyviteli hibákat, vagy a gyors ítélkezést korrupcióként próbálják meg bemutatni az olvasóknak.
