galéria megtekintése

Küzdelem a biológiai órával

11 komment


M. László Ferenc

Hatalmas fába vágta a fejszéjét ­Orbán Viktor kormánya az akár 10+10 milliós otthonteremtési kedvezmény bevezetésével. A csok feltételeiből kiolvasható, a kabinet át szeretné alakítani a magyarok életmódját, házassághoz, gyerekvállaláshoz való viszonyát. A siker érde­kében nemcsak a szokásokkal, a biológiai órával is meg kell küzdeniük.

A magyar párok jelentős része jó ideje egykézik, de egyre növekszik a gyerektelenek aránya is. Az a szám, ami azt mutatja, hogy egy nő élete folyamán hány gyereket szül, jelenleg 1,4, amivel Magyarország az európai lista végén található, indokolt tehát a gyerekvállalás ösztönzése. A szakemberek szerint ahhoz, hogy a népesség hosszú távon fennmaradjon, a mutatónak 2,1-nek kellene lennie.

Menő lehet a nagycsalád

Mivel a 10+10 milliós támogatás a nagycsaládosoknak szól – új lakás esetén az egykézők a tizenhatodát, a kétgyermekesek a negyedét igényelhetik annak a támogatásnak, ami a háromgyerekeseknek jár –, egyértelmű a kormányzati szándék.

 

Nézzük meg, mi kell ahhoz, hogy a kormányzati akarat célt érjen. 2014-ben 35 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. És ez nem volt kivételes év. Tehát éveken keresztül ennyivel több gyereknek, összesen 120-130 ezernek kéne a világra jönnie, hogy a népességfogyás mérséklődjön. Pusztán a nyers számok alapján a „feladat" könnyen teljesíthető: a 15 és 40 év közötti korosztályban 1,5 millió nő található.

Ám a lényeg a számok mögött van. A legfőbb kérdés, hány család vehető rá arra, hogy három gyereket neveljen fel.

Ha az érintetteket kérdezik a kutatók, akkor a kormányzati és a társadalmi szándék egybeesik. Egy 2013-ban végzett kutatás szerint a 18–49 évesek 65 százaléka két gyereket, 18 százalékuk hármat tart ideálisnak,

mindössze 12 százalék mondta azt, hogy egy is elég. Ez nem meglepő: Magyarországon rég tartja magát a kétgyerekes családmodell ideálja, már az 1980-as években is ezeket a válaszokat kapták a kutatók. Aztán másképp alakult: a negyvenes éveikbe belépő nők között majd ugyanannyi a gyerektelen és az egykéző, mint a kétgyerekes, és kétszer annyi egykéző van, mint háromgyerekes.

Kutatások szerint

sokan a második gyerek érkezését jelentős életszínvonal-esésként élik meg.

Jellemző, hogy a háromgyerekesek 30 százaléka már a diplomások és a tehetősek köréből kerül ki, ahol a férj fizetése, a pár vagyona lehetővé teszi a nő kilépését a munkaerőpiacról. Bár a tízmilliós vissza nem térítendő támogatás akkora, ami az alsó középosztály fantáziáját is megmozgat­hatja, de egy új lakásra nem feltétlenül elég, a hozzá kért hitel jelentős fix havi kiadást jelent évtizedekre.

Szülj negyven felett!

A csok feltételeiből – kétéves tb-, 180 napos munkaviszonyt kell igazolni, önrészt kell felmutatni, a tízmilliós hitelnél legjobb esetben is 47 ezer lesz a havi törlesztőrészlet – kitűnik, hogy

a támogatást a középosztályra, a már „befutott" fiatalokra szabták.

Ugyanis az elmúlt húsz évben a diplomaszerzés, a későbbi munkába állás miatt kitolódott a gyerekvállalás, a nők 28-30 évesen szülik meg az első gyereküket. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a Ratkó-unokák korosztályából sokan – 260 ezren – már 37 év felettiek, de a 35–39-es korosztályból 77 ezernek még nincs gyereke. (Az 50-es években az abortusz betiltásával értek el babyboomot, ami a következő generációra, az unokákra is hatással volt.)

Fogyunk

A kormány az utolsó pillanatban lépett egy nagyot a csokkal, a szakemberek már egy évtizede kongatják a vészharangot. A tár­sadalom rohamosan öregszik, ha maradnak a jelenlegi trendek, 2060-ban az időskorúak két és félszer annyian lesznek, mint a gyerekek. A nyugdíj- és egészségügyi kiadások miatt ennek beláthatatlan következményei lesznek. Leegyszerűsítve: elfogyhatnak a „munkáskezek", fél emberöltő múltán egy idős emberre két aktív polgár jut majd – ez az arány most még 1:4. Ráadásul szembe kell néznünk azzal, hogy – a legpesszimistább becslés szerint – 2060-ra már csak 6,7 millióan leszünk.

Márpedig a csok feltételei szerint a pár egyik tagja nem lehet 40-nél idősebb. Bár a 34–39 éves korosztályból 140 ezer nőnek már megvan a második gyereke, kérdés, hogy vállalnak-e harmadikat.

40 felett már aligha: hiába tolódott ki a gyerekvállalás, az évente születő harmadik babák alig 4-6 százaléka esik a középkorú nőkre.

Belátható, hogy a Ratkó-unokák már „kicsúsztak" az időből, kockázatos igényelniük a 10+10 milliót, holott lélekszámuk alapján ők szülhetnék a legtöbb babát.

Házasodni kell

Pedig ha évi 30-35 ezer babának „kell" pluszban születnie, akkor a nemes feladat főleg erre a korcsoportra hárul. 2014-ben 91 ezer gyerek jött a világra, 45 ezer a 30–40 éves korosztályra esett. A 10+10 milliós csok tíz éven belül „várja el" a harmadik gyereket, tehát a 28-30 feletti korosztálytól egy évtizeden belül összesen 600-620 ezer gyerekre kellene számítani. A csok által kitűzött „feladat" nemes és nem is lehetetlen, de

azért akad pár bökkenő.

Ahhoz, hogy a csok demográfiai hatása érdemi legyen, másfajta változásokra is szükség lesz. Ha a jövőben születendő gyermekekre igénylik a támogatást, akkor a pároknak össze kell házasodniuk. Ezzel a kormány nem csupán egy ideológiát erőltet, kutatások szerint az élettársi kapcsolatban kevesebb gyerek születik. Csakhogy a házasság intézménye megkopott, a gyerekek 48 százaléka élettársi kapcsolatból születik, ráadásul a válások száma továbbra is magas, ami akadályozza a gyermekvállalási tervek megvalósítását.

Tűzifával és élelmiszerrel támogatott család 2013-ban a borsodi Tiszalócon. Már befutottak előnyben
Tűzifával és élelmiszerrel támogatott család 2013-ban a borsodi Tiszalócon. Már befutottak előnyben
Kovalovszky Dániel / Népszabadság/archív

Ráadásul az állami ösztönzők önmagukban nem garantálják a sikert. A kormány évekkel ezelőtt bevezette a gyerekek után járó adókedvezményt, sokat javított a családalapítás feltételein, de a várt babyboom elmaradt. Legalább ennyire fontos a kiszámítható élet: egy 2011-es felmérés szerint az Angliába kivándorolt magyarok körében már 1,63 volt a termékenységi mutató, pedig nagy többségük bérelt lakásban lakott.

Drága és veszélyes mutatvány

Hogy a csok demográfiai hatásait megbecsüljük, több modellszámítást is végeztünk. Az eleve betervezett gyerekekkel, válásokkal, lemorzsolódókkal is kalkulálva megállapítható:

– ha gyors, látványos és évtizedekig fenntartható népességnövekedést akar a kormány, akkor 45 ezer olyan igénylőre lenne szükség, aki a háromgyerekes csokot kéri. Ez az első években minimum 450 milliárdos kiadást jelentene, amit nem bír el a költségvetés;

– ha türelmesebb a kormány, akkor elég évi 10-12 ezer igénylő, ami szintén sok pénzt jelent, és becslé­seink szerint csak 2023-ra hozná el a nagy babyboomot;

– persze a 2018-as választásra készülő Fidesz már évi hat-hétezer pluszbabára is büszke lehetne, ami nem kerül nagyon sokba, de nem is állítaná meg a népességfogyást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető