galéria megtekintése

Milliárdos jelöltek és királycsinálók a pénzeszsákok csatájában

1 komment


Horváth Gábor

Donald Trump, aki nemrég kikérte magának, hogy a Forbes magazin „csak” 4,5 milliárdra taksálta a vagyonát, örülne, ha a 37 milliárddal rendelkező Michael Bloomberg is beszállna az elnöki posztért folyó versenybe. Ted Cruz mögött négy milliárdos konzorciuma áll, a szintén milliárdos Koch fivérek a hétvégén tanácskoznak hozzájuk hasonló barátaikkal a kampányról.

Egy hét maradt az első előválasztásig, jövő hétfőn Iowában megkezdődik a nagy verseny az elnökjelöltségért. A kampányban mindkét nagy párt legalább egymilliárd dollárt szándékozik elkölteni. ­Michael Bloomberg hétvégi jelentkezésével pedig immár az sem kizárt, hogy két milliárdos is lesz a jelöltek között. A volt New York-i polgármester környezete kiszivárogtatta, hogy Donald Trumphoz hasonlóan ő is kész egymilliárdot költeni a saját pénzéből, ha a republikánusok a közép számára túlságosan is jobboldali Trump vagy Ted Cruz, illetve a demokrata pártiak a túl baloldalinak tartott Bernie Sanders jelölése mellett döntenének.

A kérdés majd március elején, az előválasztási kampány egyik legfontosabb napja, a tizennégy államot érintő „szuperkedd” után dől el. Addigra világossá kell válnia, marad-e esélye a republikánus oldalon a hagyományos konzervatív körhöz tartozó Marco Rubiónak, illetve vissza tudja-e verni Sanders támadását a mérsékelt Hillary Clinton.

Jó barátok szilvesztereznek New Yorkban 2008-ban – ha Hillary Clinton (balról a második) lesz a demokrata  jelölt, Michael Bloomberg (jobb szélen) nem indul függetlenként
Jó barátok szilvesztereznek New Yorkban 2008-ban – ha Hillary Clinton (balról a második) lesz a demokrata jelölt, Michael Bloomberg (jobb szélen) nem indul függetlenként
Jemal Countess / AFP

 

Bloomberg az általános vélekedés szerint a Demokrata Párt jelöltjére lenne veszélyesebb, ám ha az Clinton, akkor aligha indul: ahhoz túl jó barátok és a legtöbb kérdésben az álláspontjuk is közel van. Trump, aki Bloomberghez és Clintonhoz hasonlóan szintén New York-i, örömmel venné a volt polgármester indulását. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter ellenben úgy ütötte el a kérdést, hogy leveszi a terhet az ő Michael barátja válláról azzal, hogy megnyeri pártja előválasztását.

Clinton pénzesládáját főleg a liberális körökhöz köthető milliomosok, technológiai vállalkozók, ügyvédek és hírességek tömik tele, de kap támogatást a középosztálytól is. Sanders egyelőre állja a sarat és Barack Obama 2008-as stratégiáját másolva kis összegű támogatásokból fedezi kiadásait. Az átlagos donor neki 27 dollárt ad, ami főleg Ted Cruz támogatóival összehasonlítva mutat kontrasztot. A texasi szenátor eddig 11 ­milliót kapott a befektetésialap-kezelő Robert Mercertől, 10 milliót a pénzügyi befektető Toby Neugebauertől, illetve 15 milliót a földgázkitermelésből meggazdagodott fivérektől, Farris és Dan Wilkinstől. A négy milliárdos ráadásul szorosan koordinálja tevékenységét. A pénz terén a felmérések szerint mára szinte esélytelenné vált Jeb Bush sem áll rosszul – őt két tucat donor segíti legalább egy-egy millió dollárral.

A hét végén a kaliforniai sivatag egyik üdülőhelyén tartja szokásos éves találkozóját a Koch fivérek által vezetett, jobboldali és libertariánus nézeteket valló, dúsgazdag tagokból álló szervezet, a Szabadság Partnerek. Charles és David Koch ipari cége mintegy 115 milliárd dollárt ér. A két, a hetvenes éveiben járó vállalkozó hosszú évtizedek óta igyekszik befolyásolni az amerikai politikát. Négyszáz fős hálózatuk, amelyben rajtuk kívül is jó pár milliárdos játszik aktív szerepet, nagyjából 900 millió dollárt akar elkölteni az idei választások előtt.

November 8-án nemcsak az elnököt, hanem a teljes, 435 tagú képviselőházat és a száztagú szenátus egyharmadát is megválasztják. A Koch fivérek hagyományosan nagy figyelmet szentelnek a képviselői körzeteknek. Megfigyelők szerint az ő hosszú, tudatos tevékenységük és szinte végtelen pénzügyi erejük is hozzájárult ahhoz, hogy a Republikánus Párt szilárd többséget épített ki a szövetségi törvényhozásban. A Demokrata Párt liberális támogatói ezzel szemben általában az elnökválasztásra fókuszálnak, és átadják a pénz fölötti ellenőrzést a kampánystratégáknak.

A mérleg nyelve

Független jelölt még sosem nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ám az elmúlt évtizedek során kétszer is előfordult, hogy a mérleg nyelvének bizonyult. 1992-ben a konzervatív Ross Perot 18,9 százalékot szerezve lehetetlenné tette a republikánus George H. W. Bush újraválasztását és a demokrata párti Bill Clintont juttatta a Fehér Házba. 2000-ben a Zöld Párt színeiben induló fogyasztóvédő Ralph Nader 2,74 százalékot kapott, és ezzel elütötte a győzelemtől a demokrata párti Al Gore-t, aki helyett végül a kevesebb szavazatot, de több elektort szerző republikánus George W. Bush lett az elnök.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.