galéria megtekintése

Bújtatott támogatást hoz a 'lex Panchó'

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 17. számában
jelent meg.

Ábrahám Ambrus, Pető Péter
Népszabadság

Bonyolult jogszabályi módosítások sorával szabták át a sporttámogatási rendszert a szektort kiemelten kezelő kormánypártok. Az eredmény: milliárdokat veszít a költségvetés, sokat nyer a sport, s átláthatatlanabb lesz a struktúra.

Meglehetősen bonyolult módosításokkal szabták át a sporttámogatási rendszer elemeit a kormánypártok. A könnyen érthető változások egyike az lett volna, hogy – a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére – a sportági szakszövetségek működésével kapcsolatos adatokat kivonják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól. Ez lényegében azt jelentette volna, hogy a milliárdos közvetlen és közvetett állami támogatásokkal gazdálkodó szervezetek titokban tarthatják, hogyan bántak a közpénzzel.

Az indítvány indoklása – különösen a Norvég Civil Alap elleni kormányzati akciók után – fölöttébb cinikusnak tűnik. Arra hivatkoznak: a sportági szövetségek valójában civil szervezetként működnek, így a működéssel kapcsolatos adatokat nem kell közzétenniük. E változatot végül kissé finomították: a módosítás módosítása arról szól, hogy az állami és önkormányzati támogatások közérdekű adatnak minősülnek. Csakhogy e látszólag jelentős változás kulcsügyekben mégis lehetőséget ad bizonyos titoktartásra. Merthogy Orbán Viktor és kollégái az úgynevezett látványsportágak támogatóinak társaságiadó-kedvezményt nyújtó jogszabályról következetesen azt állítják, nem állami támogatás. Pedig a juttatás nyilvánvalóan közvetett állami támogatás.

Mindenesetre ha a kormány szerint a tao-támogatások nem számítanak az állami támogatások közé, akkor a szövetségek titokban tarthatják, mely cégektől mennyit kaptak projektjeikre. Megkérdeztük az illetékes tárcát arról, mi az álláspontja arról, állami támogatás-e a tao, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mindenesetre az már most biztos: a szövetségek az egyéb forrásokról – például a szponzori pénzekről – az összesített adatok kiadásával is eleget tesznek majd beszámolási kötelezettségüknek. Azaz arról, hogy ki adja a pénzt, milyen méretű elemekből áll a teljes összeg, csak találgatni lehet. Így például szövetségi oldalról arról sem kell beszámolni, hogy olyan állami cégek, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Villamos Művek mennyivel támogatják tevékenységüket.

 

Ha ez nem lenne elég, a Szerencsejáték Zrt. más formában is szereplője az átalakításnak. A vonatkozó módosítás indoklása szerint a sportesemények szervezői, illetve az országos sportági szakszövetségek rendelkeznek a sportesemények fogadási felhasználását lehetővé tevő vagyoni jogokkal. Azaz a fogadásszervezőnek szerződnie kell ahhoz, hogy fogadólapján szerepeltethesse a meccseket, tornákat, versenyeket. Magyarországon jelenleg csak a Szerencsejáték Zrt.-nek van joga a fogadásszervezésre. Így csupán e céget érinti a változás, minek nyomán lehetővé vált a vállalatnak, hogy az általa fizetendő játékadó összegéből levonja azt a summát, amelyet a vagyonértékű jogért (értsd: a fogadólapon való szerepeltetés lehetőségéért) kifizetett a sportszövetségnek. Ezt a pénzt eddig is elszámolhatta, csak nem közvetlenül az adóból vonhatta le, hanem adóalapját csökkenthette.

Az „adóáthelyezést” lapunk kérdésére szakértők úgy indokolták: ha a játékszervező jövőre a tavalyival azonos összeget szán az egész ügyletre, akkor ezen belül a vagyoni értékű jogra többet tud majd kifizetni, vagyis a szövetségek több pénzt kaphatnak. Megszólalónk úgy fogalmazott: ezt nyugodtan lehet bújtatott sporttámogatásnak is nevezni.

Szárnyal a futball – a képen épp Debrecenben, de az országban mindenhol pluszforintokkal számolhatnak
Szárnyal a futball – a képen épp Debrecenben, de az országban mindenhol pluszforintokkal számolhatnak
Fotó: Mirkó István / Népszabadság

Ebben az ügyletben csupán az állam jár rosszul: a sport profitál, hiszen több pénzt kaphat, a cég nem jár rosszabbul, a költségvetés viszont kevesebb bevételre számíthat. Elvégre a játékadó-bevételek jelentősen megcsappanhatnak. A jövő évi költségvetésben e forrásból 39,7 milliárd forint bevételt terveztek, amelynek akár meghatározó része is eltűnhet a módosítás miatt.

Hab a tortán, hogy mindennek tetejébe a társaságiadó-kedvezmény rendszerét is alapvetően módosították. Méghozzá úgy, hogy egy új rendszert hoztak létre, amely – egyelőre – párhuzamosan működik a bejáratott régivel. Ennek részletei viszont – alighanem még a rendszer szereplői számára is – szinte követhetetlenek. Nem csoda: ezt a meccset zárt kapuk mögött játsszák.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.