galéria megtekintése

Kövért tesztelik: megenyhül vagy szórja a közpénzt?

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 20. számában
jelent meg.


Bita Dániel
Népszabadság

Nem úgy tűnik, hogy változtatni akarna a képviselők bírságolásának gyakorlatán az Országgyűlés elnöke. Pedig ha minden így marad, és Kövér László kitart, akkor nagy valószínűséggel további pereket veszít az állam Strasbourgban.

Hajthatatlan
Hajthatatlan
Kurucz Árpád

Nem hajol meg a strasbourgi bíróság döntése előtt az Országgyűlés vezetése. A parlamenti sajtóiroda lapunknak küldött válaszából kiderül: nincs tervben az országgyűlési törvény és a házszabály megváltoztatása. Szerintük a mostani szabályozásban az Emberi Jogok Európai Bírósága „semmilyen kivetnivalót nem találhat”, az megfelel az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménynek.

Kérdéseinket azután tettük fel, hogy a strasbourgi bíróság szerint korlátozta az LMP és a PM képviselőinek véleménynyilvánítási szabadságát az, hogy büntetéssel sújtották őket, amiért molinókkal tiltakoztak az ülésteremben a kormány politikája (a trafikügy és a földtörvény) ellen.

 

A házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés rendjének megsértése ürügyén kiszabott –50 és 180 ezer forint közötti – bírságok miatt a magyar államnak együttvéve több mint tízmillió forintot kell kifizetnie a hét képviselőnek nem vagyoni kártérítésként és perköltségként. És ez csak az első ügycsokor volt.

Bár a szabályozás azóta valóban módosult, az országgyűlési törvény továbbra is korlátozza a képviselők véleménynyilvánítási szabadságát azzal, hogy házbizottsági engedélyhez köti a „szemléltető eszközök” használatát. Ha ennek nem tesznek eleget, csökkenthető a tiszteletdíjuk.

Tordai Csaba alkotmányjogász, az Atlatszo.hu ügyvédje azt mondja: a strasbourgi bíróság egyértelművé tette, hogy a közügyekben tett szimbolikus megszólalások is a képviselői szólás szabadság részét képezik, ezért a képviselők csak akkor bírságolhatók üléstermi akcióik miatt, ha a véleménynyilvánítás ténylegesen és súlyosan megzavarja a parlament munkáját. Egy molinó felmutatása ilyen veszélyt nyilvánvalóan nem rejt, szemben azzal, amikor a Jobbik képviselői elfoglalták az elnöki pulpitust, hogy megakadályozzák az új földtörvény végszavazását.

A parlament tekintélye ugyanis önmagában nem lehet a véleményszabadság korlátja, a rend fenntartása viszont igen. Tordai szerint ráadásul továbbra sem biztosított a bírságkiszabással szembeni hatékony jogorvoslat, márpedig a strasbourgi döntés szerint ennek hiánya is egyezménysértő.

Bár a parlamenti sajtóosztály azzal érvelt, hogy a képviselők május óta a mentelmi bizottságtól kérhetik a tiszteletdíjuk csökkentéséről szóló házbizottsági döntés hatályon kívül helyezését, s ha az elutasítja ezt, a plenáris üléshez fordulhatnak, az ügyvéd hangsúlyozza: ezek a politikai testületek nem minősülnek hatékony jogorvoslati fórumnak, mert nem a bírság jogszerűségéről határoznak, hanem politikai szempontokat érvényesítenek.

Közben az is világossá vált, mire számíthatnak azok az ellenzékiek, akik a mentelmi bizottság jóindulatában bíznak. Az LMP négy képviselője júniusban táblákkal tiltakozott a paksi atomerőmű bővítése ellen,mire a házbizottság fejenként 50 ezer forintra büntette őket, miután nem kértek engedélyt. A mentelmi bizottság a múlt héten elutasította a bírság hatályon kívül helyezését, mire Schiffer András frakcióvezető jelezte: az Alkotmánybírósághoz – és ha kell, megint a strasbourgi bírósághoz – fordulnak.

Az emberi jogi bíróság egyedi ügyekben hozott döntése formálisan nem kötelez törvénymódosításra. A magyar állam akkor is megússza a további elmarasztalásokat, ha a parlament nem bünteti meg a molinózó képviselőket. Az LMP-s képviselők ügyéből és a házvezetés válaszából azonban nem ez a forgatókönyv rajzolódik ki. Ha pedig a jelenlegi szabályok mellett folytatódik a bírságolás, Magyarországot akkor is elmarasztalják a nem megfelelő jogorvoslat miatt, ha a büntetés tartalmi szempontból elfogadható volna – mondja Tordai Csaba, megjegyezve: ez már szisztematikus jogsértés lenne, és emiatt egyszerűsített eljárásban, szinte futószalagon jönnének az elmarasztalások.

Arra is rákérdeztünk, miként értékeli Kövér László, hogy a javaslatára megbírságolt képviselőknek a büntetés többszörösét kitevő kártérítés jár közpénzből, és ennek fényében utólag is helyesnek tartja-e a bírságolási gyakorlatot. Mindössze azt a választ kaptuk: a házelnök tudomásul veszi a strasbourgi határozatot. Hogy ez mit jelent, nem világos, de az LMP és az Együtt–PM képviselői a bírósági döntés birtokában alighanem tesztelni fogják a házelnök tűrőképességét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.