A házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés rendjének megsértése ürügyén kiszabott –50 és 180 ezer forint közötti – bírságok miatt a magyar államnak együttvéve több mint tízmillió forintot kell kifizetnie a hét képviselőnek nem vagyoni kártérítésként és perköltségként. És ez csak az első ügycsokor volt.
Bár a szabályozás azóta valóban módosult, az országgyűlési törvény továbbra is korlátozza a képviselők véleménynyilvánítási szabadságát azzal, hogy házbizottsági engedélyhez köti a „szemléltető eszközök” használatát. Ha ennek nem tesznek eleget, csökkenthető a tiszteletdíjuk.
Tordai Csaba alkotmányjogász, az Atlatszo.hu ügyvédje azt mondja: a strasbourgi bíróság egyértelművé tette, hogy a közügyekben tett szimbolikus megszólalások is a képviselői szólás szabadság részét képezik, ezért a képviselők csak akkor bírságolhatók üléstermi akcióik miatt, ha a véleménynyilvánítás ténylegesen és súlyosan megzavarja a parlament munkáját. Egy molinó felmutatása ilyen veszélyt nyilvánvalóan nem rejt, szemben azzal, amikor a Jobbik képviselői elfoglalták az elnöki pulpitust, hogy megakadályozzák az új földtörvény végszavazását.
A parlament tekintélye ugyanis önmagában nem lehet a véleményszabadság korlátja, a rend fenntartása viszont igen. Tordai szerint ráadásul továbbra sem biztosított a bírságkiszabással szembeni hatékony jogorvoslat, márpedig a strasbourgi döntés szerint ennek hiánya is egyezménysértő.
Bár a parlamenti sajtóosztály azzal érvelt, hogy a képviselők május óta a mentelmi bizottságtól kérhetik a tiszteletdíjuk csökkentéséről szóló házbizottsági döntés hatályon kívül helyezését, s ha az elutasítja ezt, a plenáris üléshez fordulhatnak, az ügyvéd hangsúlyozza: ezek a politikai testületek nem minősülnek hatékony jogorvoslati fórumnak, mert nem a bírság jogszerűségéről határoznak, hanem politikai szempontokat érvényesítenek.
Közben az is világossá vált, mire számíthatnak azok az ellenzékiek, akik a mentelmi bizottság jóindulatában bíznak. Az LMP négy képviselője júniusban táblákkal tiltakozott a paksi atomerőmű bővítése ellen,mire a házbizottság fejenként 50 ezer forintra büntette őket, miután nem kértek engedélyt. A mentelmi bizottság a múlt héten elutasította a bírság hatályon kívül helyezését, mire Schiffer András frakcióvezető jelezte: az Alkotmánybírósághoz – és ha kell, megint a strasbourgi bírósághoz – fordulnak.
Az emberi jogi bíróság egyedi ügyekben hozott döntése formálisan nem kötelez törvénymódosításra. A magyar állam akkor is megússza a további elmarasztalásokat, ha a parlament nem bünteti meg a molinózó képviselőket. Az LMP-s képviselők ügyéből és a házvezetés válaszából azonban nem ez a forgatókönyv rajzolódik ki. Ha pedig a jelenlegi szabályok mellett folytatódik a bírságolás, Magyarországot akkor is elmarasztalják a nem megfelelő jogorvoslat miatt, ha a büntetés tartalmi szempontból elfogadható volna – mondja Tordai Csaba, megjegyezve: ez már szisztematikus jogsértés lenne, és emiatt egyszerűsített eljárásban, szinte futószalagon jönnének az elmarasztalások.
Arra is rákérdeztünk, miként értékeli Kövér László, hogy a javaslatára megbírságolt képviselőknek a büntetés többszörösét kitevő kártérítés jár közpénzből, és ennek fényében utólag is helyesnek tartja-e a bírságolási gyakorlatot. Mindössze azt a választ kaptuk: a házelnök tudomásul veszi a strasbourgi határozatot. Hogy ez mit jelent, nem világos, de az LMP és az Együtt–PM képviselői a bírósági döntés birtokában alighanem tesztelni fogják a házelnök tűrőképességét.
