Amennyire most tudjuk, a Quaestor-csoport befektetési szolgáltatója, a Quaestor Értékpapír Zrt. a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek hamis igazolást állított ki, az ügyfelek a pénzükért valójában semmit nem kaptak, a hivatalos nyilvántartásokban, így a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vagy a Keler Zrt.-nél ezek a fiktív kötvények nem jelentek meg. A Buda-Cash Brókerház Zrt. csődje után az MNB átfogó vizsgálatot indított a brókercégeknél. A Quaestor Értékpapírnál tartott helyszíni ellenőrzésen bukott ki, hogy a cég kötvényértékesítés címén olyan pénzt szedett be, amelynek fejében nem adott kötvényt.
Nincs olyan állami szervezet, amelynek felügyelnie kellene ezt a területet?
Az MNB nem felügyeli a vállalati kötvények kibocsátóit, feladata mindössze arra terjed ki, hogy ellenőrzi az ügyfeleknek szóló kibocsátási tájékoztatókat, s ha azok megfelelnek a jogszabály által előírt formai és tartalmi követelményeknek, akkor jóváhagyja a kötvényértékesítést. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátója a Quaestor Hrurira Kft., amely tavaly novemberben 70 milliárd forint értékű kötvény értékesítésére kapott engedélyt 2014–15-re az MNB-től, s ebből a botrány kipattanása előtt 58 milliárd forintért adott el. Ám a fiktív kötvényeket nem ez a cég, hanem a Quaestor-csoporton belül a kötvények forgalmazását végző Quaestor Értékpapír „adta el”.
Ez a terület sohasem volt állandó kontroll alatt? Ha nem, ez hogyan lehetséges?
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vagyis nem a kötvényt kibocsátó vállalat hitelez, ami engedélyköteles tevékenység, hanem azok hitelezik a céget, akik a kötvényéből vásárolnak.
Mi a különbség az állami és a vállalati kötvények között?
Az állampapír is kötvény, vagyis, aki ilyen értékpapírt vásárol, az a magyar államot hitelezi, ám ezek mögött az állam áll, tehát a befektetők, kötvényvásárlók pénze mindaddig biztonságban van, amíg az állam fizetőképes, vagyis itt a garancia sokkal erősebb, mint egy vállalati kötvény esetében.
Mekkora a magyar vállalati kötvénypiac?
A magyar vállalati kötvénypiac több százmilliárd forintos, ám a papírok döntő részét pénzintézetek, bankok bocsátják ki. Ezen belül a nem a pénzügyi szektorhoz kötődő kibocsátás lényegesen kisebb, az MNB adatai szerint január végén nem érte el a 70 milliárd forintot.
A kötvényt vásárló kisbefektető hogyan ellenőrizheti, hogy van-e fedezet az értékpapír mögött?
A Quaestor tavaly novemberi kibocsátási tájékoztatója több mint hatvan oldal. A csoport ebben részletesen bemutatja önmagát, a folyamatban lévő beruházásokat, azokat az ingatlanfejlesztéseket, amelyeket a kötvénnyel bevont pénzből finanszírozni kíván. Egy kisbefektetőnek azonban se felkészültsége, se lehetősége nincs arra, hogy ezeket az adatokat érdemben értékelje, megítélje. Ám ennek semmi jelentősége, ha csalók nem létező értékpapírt „adnak el”, amely mögött nemhogy fedezet, de kötvény sincs.
A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, hogy van fedezet a kötvénykibocsátás mögött?
Az MNB csupán azt ellenőrzi, hogy a kibocsátási tájékoztatók megfelelnek a tartalmi és formai előírásoknak. Az abban foglalt állítások ellenőrzése, a kötvények várható megtérülésének vizsgálata, a befolyt pénzből megvalósítani tervezett beruházások életképességének elemzése azonban nem feladata.
Mekkora összességében a magyar brókerpiac, hány cég működik a területen?
Független, vagyis önállóan működő brókercégből – a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor nélkül – 22 működik, a cégek együttvéve csaknem kétezermilliárd forint értékű értékpapír-állományt kezelnek. A bankok is nyújtanak befektetési szolgáltatást, összesen több mint 23 ezermilliárd forintnyi értékpapírt gondoznak.
A Beva kivár
A Befektető-védelmi Alap (Beva) nem annyira biztos abban, hogy neki kártalanítania kellene 150 milliárd forinttal az átvert kötvényvásárlókat – erről az MNB tett bejelentést tegnap. A szervezet tudomásul vette az MNB álláspontját, de bármilyen döntés előtt saját jogászaival is konzultálni fog. A Beva vagyona 13 milliárd forint, amit nagyjából el is visznek a Buda-Cash károsultjai. Ezenfelül kaphatna gyorsan hitelt az újabb kártalanításra, de a 150 milliárdos tétel azért nem aprópénz.