galéria megtekintése

Kínos lépés fenyegeti az Orbán-kormányt a botrányos törvénymódosítás után

34 komment


Csuhaj Ildikó

„Lehet, hogy a parlament ­szerette volna lezárni a jegybanktörvény módosítását, és úgy gondolja, hogy le van zárva, de láthatóan elsősorban Péterfalvi Attila véleménye alapján nincs nyugvóponton” – ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta. ­Arra viszont nem válaszolt, számíta­nak-e rá, hogy Áder János államfő megfontolásra visszaküldi a parlamentnek.

Lázár János nem szavazta meg az MNB-törvény módosításáról szóló a közvagyon és százmilliárdos közpénz sorsát Matolcsy György elnök kedve szerint titkossá tevő szabályozást, mert kedden nem volt a parlamentben. A miniszter csütörtökön a szokásos Kormányinfo sajtótájékoztatón azt mondta: megszavazta volna a képviselői indítványt

annak ellenére, hogy az adatvédelmi hatóság elnökének, Péterfalvi Attilának a véleményét megfontolásra érdemesnek gondolja.

A sajtótájékoztatón Lázár János kérdést kapott az alkotmányellenesnek és botrányosnak tartott törvénymódosításról. Kormányálláspontot a jegybank függetlenségére való hivatkozással azonban nem volt hajlandó mondani.

 

Sőt, úgy fogalmazott: igyekeznek minél távolabb tartani a kormánytól az egészet. Viszont folyamatosan azt érzékeltette, hogy

a jegybanktörvény módosításának ügye nincs lezárva.

„A kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon a Magyar Nemzeti Bank státusáról szóló vitában, de ha kell, ­Trócsányi ­László igazságügyi miniszteren keresztül kész közreműködni a probléma megoldásában" – közölte. ­

Fotó: Koncz György / Népszabadság

Arra, hogy már született egy parlamenti döntés, Lázár úgy reagált, „nincsenek fekete vagy fehér válaszok". – Lehet, hogy a parlament szerette volna ezt az ügyet lezárni, és úgy gondolja, hogy le van zárva, de láthatóan, elsősorban Péterfalvi Attila véleménye alapján, nincs nyugvóponton – mondta. Munkatársunk kérdésére, számít-e arra, hogy Áder ­János köztársasági elnök aláírás helyett megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek a törvényt, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni. A kormány számára kétségkívül szerencsésebb lenne ez a megoldás, ha tényleg finomítani akarja a jogszabályt. Az viszont a kormány számára nagyon kínos lehetne, ha Áder János normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól, és a taláros testület kimondaná az alkotmányellenességet.

Az igazságügyi tárca részéről munkatársunk kérdésére, miszerint a miniszter milyen módon foglalkozik a már elfogadott jegybanktörvénnyel, azt a választ kaptuk: „A statútuma szerint a tárca vezetőjének állandóan kötelessége vizsgálni a jogszabályok alkotmányosságát, hatályosulását”.

„Ami nem magánpénz, az közpénz”

– mondta Lázár János az alkotmányos aggály lényegéről, de szerinte a közpénzre vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek. Úgy vélte: az ország pénzügyi biztonsága érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát. Azt Lázár elismerte, hogy akkor is közpénzről van szó, ha a Magyar Nemzeti Bank a forrásait átcsoportosítja az alapítványaihoz, de szerinte az ország pénzügyi biztonságának szempontja felülírhatja a nyilvánosságét.

Nemzetközi szinten is unortodox a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodása

Korábban már nemzetközi szinten is szemet szúrt a magyar jegybank unortodox gazdálkodási gyakorlata: az Európai Központi Bank (EKB) tavaly áprilisban éves jelentésében a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több olyan programot indított, ami nincs kapcsolatban a mo­netáris politikával, márpedig utóbbi volna a központi bank alapvető feladata.

Az EKB szerint kérdéseket vet fel az ingatlanbefektetési, a pénzügyi ­ismereteket támogató program (amellyel a jegybank az oktatásba kapcsolódik be, mint arról lapunk többször is beszámolt, az immár 250 milliárd forint felett rendelkező alapítványain keresztül), de a magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlása is. Ezek arra utalnak, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, vagy pénzügyi előnyöket nyújt az államnak. Mindez pedig potenciálisan ellentétes a monetáris finanszírozás tilalmával (ez azt jelenti, hogy az állam nem nyújthat hitelt önmagának).

Márpedig az olyan tranzakciók, mint például az Eiffel Palace irodaház megvásárlása – amely sokak szerint az ingatlan piaci értéke fölött történt – felveti ennek a gyanúját. Az EKB tavaly áprilisban éppen ezért felhívta a figyelmet arra: kiemelt figyelemmel követi majd az MNB ilyetén műveleteit. A jegybank honlapján egyébként ma még bárki számára személyazonosítás nélkül, korlátozásmentesen elérhetők a törvények által kötelezően közzé­tenni rendelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok. Köztük a szervezeti, személyzeti információk, a tevékenységre és működésre, a gazdálkodásra vonatkozó adatok, valamint a belföldi együttműködési megállapodások. (W. T. K.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.