Az adófizetők helyett a cégekkel fizettetnék meg a károkat
Uniós szintű kötelező felelősségbiztosítási rendszer létrehozásával javasolja elkerülni az Európai Parlament, hogy a jövőben az adófizetők állják az ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari balesetekből származó kártérítési és helyreállítási költségeket.
Az ajkai zagytározó beomlásának ötödik évfordulójához közeledve fogadta el az EP szakbizottsága a vörösiszap-katasztrófa tanulságairól szóló hétpárti állásfoglalást, amelyet mások mellett három magyar képviselő – a néppárti Hölvényi György, a zöldpárti Jávor Benedek és a szocialista Szanyi Tibor – is előterjesztőként jegyez. A parlament várhatóan októberi ülésén tart plenáris vitát és szavaz a határozati javaslatról.
2010 októberében csaknem egymillió köbméter erősen lúgos vörösiszap ömlött ki a környezetbe az Ajka és Kolontár között elterülő tárolóból. A magyar állam 38 milliárd forintot költött kárelhárításra és helyreállításra, míg a tároló tulajdonosa, a Mal Zrt. felszámolás alá került.
|
Az ajkai vörösiszap-tragédia után az adófizetők állták a helyreállítás költségeit
Kurucz Árpád / Archív |
Jávor Benedek, a parlamenti állásfoglalás kezdeményezője, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint a tiszai ciánszennyezés és az ajkai katasztrófa egyaránt azt bizonyítják, hogy a kockázatos technológiát rossz technológiai fegyelemmel párosító iparvállalatokat utólag lehetetlen rákényszeríteni az általuk okozott károk megtérítésére. Ezért egy olyan európai szintű felelősségbiztosítási rendszert kell bevezetni, amelyben kötelezik a cégeket arra, hogy kössenek biztosítást károkozás esetére. Jávor szerint így a költségek nagy részét rá lehetne terhelni a károkozóra, másrészt a környezetromboló tevékenységet várhatóan olyan magas biztosítási díjtételek terhelnék, amelyek biztonságosabb, alternatív technológiák alkalmazására ösztönöznék a cégeket.
Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a kötelező pénzügyi biztosítékokat előíró rendszer bevezetésére, továbbá kezdeményezze egy európai biztosítási alap létrehozását is, amely hozzájárulna a felelősségbiztosítás által nem fedezett költségekhez. Az elképzelés szerint az alap az iparvállalatok befizetéseiből állna össze.
Az ajkai katasztrófa óta eltelt időben nem javult sem az uniós előírások végrehajtásának a színvonala, sem az intézményrendszer felkészültsége – fogalmaz a határozattervezet, amely a környezeti kockázatokat rejtő ipari tevékenységek hatékonyabb ellenőrzését sürgeti.
Szanyi Tibor, az állásfoglalás szocialista előterjesztője aggályosnak tartja, hogy a vörösiszap-katasztrófát követő kártérítési pénzek, különösen a magánadományok felhasználása áttekinthetetlen. A szocialista képviselő ezért támogatta az állásfoglalásnak azt a megfogalmazását, amely arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a környezeti katasztrófák következményeinek elhárítására szánt pénzügyi forrásokat átláthatóan használják fel. Jávor Benedek kezdeményezésére október 5-én az Európai Parlamentben konferenciát rendeznek az ajkai vörösiszap-katasztrófáról.
