galéria megtekintése

Súlyos kérdéseket vet fel a kettős mérce

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 28. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Drákói szigort helyezett kilátásba a kormány a határsértőkkel szemben, ám csak azokat citálják bíróság elé, akiket tetten érnek, amint átmásznak a kerítésen. Eddig kevesebb mint 250 büntetőeljárás indult, de úgy hírlik, hiába a kitiltás, az ítéletet nem lehet végrehajtani: Szerbia nem vesz vissza senkit.

Fura helyzet alakult ki a déli határokon: ha egy menekülő Szerbia felől jön, büntetésre számíthat, az eddigi tapasztalatok szerint egy-két évre kitiltják Magyarország területéről. Ha viszont a magyar–horvát határon át érkezik, hatósági segédlettel juthat el Hegyeshalomra, ahonnan kényelmesen átsétálhat Ausztriába. Szombaton több mint nyolcezer, vasárnap hajnalban kétezer migráns érkezett Gyékényesről és Zákányról vonattal az osztrák határra.

Ez a kettős mérce önmagában is súlyos kérdéseket vet fel,

de a határzár tiltott átlépése miatt indított statáriális jellegű büntetőeljárások kapcsán is súlyos aggályokról számol be a Magyar Helsinki Bizottság. Kész szerencse, hogy a tiltott határsértőknek csak a töredékét állítják bíróság elé – mondja Győző Gábor, a jogvédő szervezet ügyvédje.

 

A számok kétségkívül ezt igazolják, hiszen szeptember 15-től – akkor kezdődött a migrációs válság kezelésére meghirdetett „új időszámítás” – vasárnapig 243 büntetőeljárás indult, miközben a magyar–szerb határnál csak az elmúlt két napban több mint négyszáz illegális bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség. A hatóságok tehát nem fordítanak különösebben nagy energiát a bizonyításra: csak akkor indul büntetőeljárás, ha valakit tetten érnek, amint éppen átbújik a kerítésen, esetleg maga vallja be, hogy a határzárat leküzdve jutott át magyar területre.

Elítélt migránsok a szegedi bíróságon. Nem tudni, meddig kísérik őket
Elítélt migránsok a szegedi bíróságon. Nem tudni, meddig kísérik őket
Reviczky Zsolt

A gyanúsítottak jogai különben már a kezdetekkor sérülnek, hiszen kirendelnek ugyan védőt melléjük, de annak a nyomozati szakban nem kötelező részt vennie, miközben az első kihallgatáson sok minden eldőlhet – állítja Győző Gábor. Azt is kifogásolja, hogy a migránsok nem kapnak írásban az anyanyelvükre vagy az általuk ismert más nyelvre lefordított tájékoztatást arról, hogy mivel vádolják őket, az eljárásnak milyen jogkövetkezményei lehetnek, s ugyanez igaz az általában a kitiltásról szóló ítéletre is.

A jogvédő a kiutasítást több okból problémásnak tartja. Az egyik gond, hogy a bevándorlási hivatal munkatársaitól azt hallotta: Szerbia a visszafogadási egyezmény dacára sem vesz át az utóbbi időben senkit. Így az ítéletet nem lehet végrehajtani, ezért a kiutasítási őrizet sem indokolt. Az is különös, hogy aki nem fellebbez, illetve nem nyújt be időközben menedékkérelmet, nyílt befogadóállomásra kerülhet – amit hiába jelölnek ki kötelező tartózkodási helyként, mert onnan könnyű eltűnni –, ha viszont valaki jogorvoslatot keres, idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben találhatja magát – mondta az ügyvéd. 

Szegedi tudósítónk már korábban azt hallotta Ásotthalmon, hogy az elfogottak egy részére azt mondták: még szeptember 15. előtt jött át a határon, csak bujkált az erdőben. Ezért nem kell napi két-háromszáz embert bíróság elé állítani (noha továbbra is ennyien jönnek Szerbia felől), mert ennyi ügybe tényleg belefulladna a bíróság.

Tudósítónknak – akinek az volt az érzése, hogy az elítélteket egyszerűen felteszik egy buszra, elviszik az osztrák határra, és szélnek eresztik – a bevándorlási hivatal több nap elteltével sem adott érdemi választ arra, hogyan hajtják végre a bíróságok által jogerősen megítélt kiutasításokat. Győző Gábor szerint kifogásolható az is, hogy a bíróság semmibe veszi a menekültügyi egyezménynek azt a rendelkezését, hogy önmagában a határátlépés jogellenes módja miatt a menedékkérőt nem lehet büntetni.

Korábban a Legfőbb Ügyészség erről úgy foglalt állást, hogy a menekültügyi eljárás befejezéséig a nyomozást fel lehet függeszteni, s akit nemzetközi védelemben részesítenek, azzal szemben nem szabhatnak ki szankciót. Ezt nem veszik komolyan, és azt is kiutasítják, aki menedékjogot kért. Az ügyvéd nem vitatja, hogy a határzár tiltott átlépése miatt kiszabható büntetések közül a bíróság az enyhébbet választja, de az egy-két év kitiltás helyett is hozhatnának más ítéletet.

Szerinte a bűncselekmény súlya, társadalomra való csekély veszélyessége, illetve az elkövetők körülményei alapján – tudniillik nem jókedvükben vágtak neki a világnak – dönthetnének másként: lezárhatnák az ügyeket próbára bocsátással vagy megrovással. Ezzel lehetőséget adnának arra, hogy aki menedékjogot kér, az maradhasson, amíg a sorsáról döntés születik. Ez azért is indokolt lenne, mert a jogvédők – és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága – szerint Szerbia nem biztonságos harmadik ország, ami akkor is igaz, ha egy magyar kormányrendelet erről mást mond – hangsúlyozza az ügyvéd.

Meggyőződése, hogy a menedékkérelmet azért nem lehetne automatikusan elfogadhatatlannak minősíteni, mert valaki Szerbián át jött. Ezzel szemben szerinte érdemben vizsgálni kellene – a menedékjogi törvényből is ez következik –, hogy a menekülők számíthattak-e útjuk során bárhol a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelő védelemre. A Helsinki Bizottság álláspontja: erre egyértelmű nem a válasz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.