galéria megtekintése

„Ki tudják találni, mi lehet az elvárás” – most kitálalnak az Orbán-kormány sajtójáról

6 komment


M. László Ferenc

Egy öncenzúráról szóló brüsszeli konferencián számolt be Kárpáti János, a Magyar Távirati Iroda volt munkatársa arról, hogy egy kényelmetlen kérdés miatt főnökei előbb eltiltották a miniszterelnöki sajtótájékoztatóktól, majd kirúgták. A korábbi brüsszeli tudósítót arról kérdeztük, milyen a légkör a kormánynak megfelelni akaró állami médiában.

- Mi történt azon a tavaly májusi sajtótájékoztatón?

- Megkérdeztem Orbán Viktort, hogyan látja a Fidesz helyzetét az ­Európai Néppárton belül, miután kemény kérdéseket kapott az Európai Parlamentben.

Válaszában elismerte, hogy ezúttal a saját pártcsaládjához tartozó képviselőktől is több bírálatot kapott.


Hozzátette, nem lehet elvárni, hogy a halálbüntetés és a bevándorlás kérdésében egyformán gondolkodjon minden néppárti politikus, de ők nem futamodnak meg a viták elől. Elkészítettem az anyagot és beküldtem az MTI-nek. Arról soha nem kaptam hivatalos tájékoztatást, hogy a sajtótájékoztatón hibáztam volna, nem lett volna megfelelő a kérdésem.

 

- Miből gondolja mégis, hogy ezért tiltották el Orbán tájékoztatóitól?

- Közvetlenül a tavaly májusi eset után a Magyar Távirati Iroda úgy szervezte át a Brüsszelbe delegált két tudósító munkáját, hogy én már ne vehessek részt a miniszterelnöki sajtótájékoztatókon.

Orbán állítólag élvezi a kemény kérdéseket. A környezete nem.
Orbán állítólag élvezi a kemény kérdéseket. A környezete nem.
Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

- Megkérdezte a főnökeit, hogy miért döntöttek így?

- Azt mondták, kísérleti jelleggel új tudósítási rendet vezetnek be. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy mind a ketten részt vettünk a tájékoztatón, felosztottuk a munkát. Hiszen rövid híreket is kellett küldeni, és az, aki a hosszabb, összefoglaló anyagot készítette, nem tudott közben gyorshíreket is leadni. Végül úgy döntöttek, elég egy tudósító, mert a tájékoztatót úgyis közvetíti élőben az M1. A következő uniós­ csúcsra készülve megkérdeztem a főnököm, hogy én következem-e, hiszen az előzőre a kollégámat küldték. De nem mehettem. Erre

visszakérdeztem, hogy le vagyok-e tiltva Orbánról. Mondták: „Ne vegyem úgy”.

Erre én: „Akkor hogy vegyem?” A válasz az volt, hogy „fegyelmezetten”. A nyári szabadságom alatt a főszerkesztőm annyit közölt, bízik benne, hogy nem kell hazaköltöznöm, majd hozzátette, azért a kérdésfeltevésekkel ők óvatosak.

- Az elbocsátásakor sem árulták el, hogy 34 év után miért­ nem tartanak igényt a munkájára?

- Csoportos létszámcsökkentésről volt szó. Tájékoztattak, hogy átszervezték a munkafolyamatot, és nem tudnak annyi munkát biztosítani már, amennyi a munkaköröm betöltéséhez szükséges. Hasonló érveléssel bocsátották el a feleségemet is. Érdekes, hogy miközben az MTVA-tól közel 130 embert küldtek el, a hírügynökségi újságírók közül csak kettőnket.

- Nyolc évet dolgozott Brüsszelben. Kapott-e valaha olyan jelzést, hogy a főnökei „kényelmetlennek” tartották a kérdéseit?

- Nem tapasztaltam ilyet. Olyan persze előfordult, hogy az MTI jelezte, mit lenne célszerű kérdezni. Ez a munkánk része, természetes, hogy a szerkesztők előre terveznek, de konkrét kérdéseket nem fogalmaztak meg. Az viszont előfordult, hogy

megjegyezték: a parlamenti vitáról készített anyagomban túl sokat idéztem a szocialista vagy liberális képviselőket,

keveset a néppártiakat.

- Az első Orbán-kormány idején washingtoni tudósító volt. Akkor sem tapasztalt semmilyen nyomást?

Kárpáti János
Kárpáti János
Facebook

- Egyetlen érdekes történet jut eszembe abból az időszakból. A miniszterelnök ellátogatott Kanadába. Adott egy interjút egy helyi lapnak, amely feltette neki azt a kérdést, hogyan döntene, ha NATO-tagként atomfegyvereket kéne befogadjon Magyarország. Orbán a válaszában nem volt teljességgel elzárkózó. Készítettem egy összefoglalót az interjúból, amely odahaza megjelent. A nyilatkozata politikai botrányt kavart, az ellenzék bírálta, a kormánytisztviselők pedig tagadták, hogy ilyet mondott volna a miniszterelnök. Erre megkerestem Orbán munkatársait, és nagy nehezen elértem, hogy még Kanadában nyilatkozzon erről. Nem cáfolta, de pontosította, finomította az interjúban megjelenteket. De

ezért semmiféle retorzió nem ért az MTI-nél, ő sem emelt kifogást. Sőt, mindig az volt a benyomásom, hogy élvezi a keményebb kérdéseket,

az már más dolog, hogy a környezetében dolgozók mit gondolnak erről.

- Hallott-e kollégákat panaszkodni az MTI-s légkörre?

- Úgy hallom, kormányoldali sajtótájékoztatókra

gyakran küldik ki úgy a tudósítókat, hogy ne kérdezzenek, csak írják le, ami elhangzott.

Gyakran olvasom a kommentekben, hogy a közmédiában csupa „hírhamisító” dolgozik, egy rendes ember sem maradt.

Ez igazságtalan,

hiszen a kollégáim többsége arra törekszik, hogy tényszerű és korrekt legyen, az már nem rajtuk múlik, milyen átszerkesztett anyagok jelennek meg, vagy hogy letiltanak cikkeket.

- Mire tippel, az eltávolítása felülről jött ötlet volt, vagy a főnökei akciója volt?

- A rendszer ennél összetettebb: az alul lévők már maguktól is

ki tudják találni, mi lehet az elvárás felül.

Vélt vagy valós elvárás, mindegy.

- Miért most állt a nyilvánosság elé?

- Idő kellett, amíg megértettem, mi történt. Előbb nem engem küldtek Orbán tájékoztatóira, hónapokkal később hazahívtak, és februárban rúgtak ki, de soha senki még csak nem is utalt rá, hogy „János, ezért vagy azért repülsz”. Utólag csak arra tudok következtetni, hogy a strasbourgi tájékoztatón történtek miatt. Nemrég pedig megkeresett a Friedrich Neumann Alapítvány, hogy beszélnék-e egy konferenciájukon az öncenzúráról. Elfogadtam a felkérést: volt mit mondanom.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.