A baloldalnak nagyon gyenge a közösségépítő képessége – magyarázta a szociológus, miért sikeresebb Magyarországon a jobboldali identitás. Odaszúrt egyet a szabad demokratáknak is. Annak idején szerinte az SZDSZ előbb kezdett el „antiszemitázni”, mint hogy antiszemitizmus lett volna.
Az SZDSZ-es fonalat vette fel a magát szabadelvű konzervatívként meghatározó Elek István is, aki az MDF-ből indulva a Fideszen át jutott el az LMP-ig. Elmondta, hogy a rendszerváltás utáni évek történetét egyre inkább meghatározta az MDF és az SZDSZ által megjelenített két nagy politikai tábor viszonyának elvadulása. Elek úgy vélte, a felek kölcsönösen irracionális, méltatlan vádakkal illették egymást, ám megelégedett azzal, hogy csak a sérelmesnek tartott SZDSZ-es megnyilvánulásokat és a „modernizációs konszenzuson belül kialakult liberális hegemóniát” bírálja.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Magyar Bálint volt SZDSZ-es miniszter és pártelnök nem az MDF-re lőtt vissza, hanem a változatosság kedvéért inkább az MSZP-re tüzelt. Felidézte az MSZP és az SZDSZ 1994-ben alakult kormánykoalícióját, amelyet az állandó veszekedések időszakaként jellemzett. Ami szabad pénzt lát az MSZP, egyszerűen szétszórja, annak érdekében, hogy választói rétegeket nyerjen meg magának – indokolta Magyar Bálint, hogy közpolitikai célok helyett miért adósságcsökkentésre fordították az állami bevételeket.
Nem volt, és azóta sincs esély kontrollált körülmények között kialakítandó közpolitika létrehozására – jegyezte meg Magyar Bálint. Közölte, hogy a szocik klientúrájának jelentős része leigazolt a Fideszhez, ám erről nem kívánt bővebbet mondani.
|
Magyar Bálint magyaráz, Földes György a fejét fogja
Veres Viktor / Népszabadság |
A fórumot vezető Földes György időnként próbálta más mederbe terelni a beszélgetést, de csekély eredménnyel járt. Ugyanakkor Magyar Bálint „közkívánatra” önkritikát gyakorolt. Elmondása szerint az SZDSZ-nek az „állami szerepvállalást jobban be kellett volna engednie”. Doktriner álláspontja miatt a devizahitelesek ügyében is kritizálta pártját, amely nem volt hajlandó foglalkozni a „tömeges élethelyzetekkel”, ráadásul morálisan megbélyegezte a hitelfelvevőket.
|
Demszky Gábor korábbi liberális főpolgármester és Kovács László szocialista ex-külügyminiszter a közönség soraiban
Veres Viktor / Népszabadság |
A műhelybeszélgetés apropóját a Holtpont címmel megjelent tanulmánykötet adta. A szerkesztők – Földes György és Antal Attila – szerint a könyv fontos következtetése: a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerét fel kell hogy váltsa az európai együttműködésben részt vállaló Magyar Köztársaság társadalmi-gazdasági szolidaritásnak formát adó demokráciája. Ennek az új köztársaságnak tagadnia kell az illiberális berendezkedést, de nem lehet puszta folytatása a 2010 előtti liberális alkotmányos demokráciának. A korábbi modernizációs konszenzus helyébe egy igazságosabb társadalom vízióját célszerű állítani, a zárt nemzetfelfogást egy nyitott, befogadó nemzetfelfogással érdemes felváltani.
