Amióta rendszerbe állították a speciális szoftverekkel ellátott új számítógépeket és digitalizáltak több mint 47 ezer, addig csak papíron tárolt ujj- és tenyérnyomot,
a rendszer „szinte naponta fog egy tettest”.
Azaz, mint azt Nagyné Bánovics Szilvia, a BSZKI Daktiloszkópiai Osztályának vezetője elmondta, naponta küldenek egy-egy azonosított ujjnyomot a különböző rendőrkapitányságoknak.
Akit egyszer rabosítottak, és a tízujjas ujjlenyomata még szerepel a nyilvántartásban, azt akár egy helyszínen talált ujjnyomtöredék alapján is másfél-két percen belül azonosítja a számítógép. A korábbi egynapos átfutási időhöz képest elismerésre méltó sebesség, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszerben több mint egymillió adatot tárolnak.
Igaz, az ujjnyom-azonosság kérdésében gyorsasága és pontossága ellenére sem a szupergép mondja ki a végső szót.
A komputer által jelzett találatok mindegyike szakértők kezébe kerül. Csak ők állapíthatják meg a bűntény helyszínén talált, ismeretlen személytől származó és az ismert személytől vett ujjlenyomatok azonosságát. Ezzel kizárva a „számítógép tévedésének lehetőségét”.
Ma már nemcsak a filmekből ismert „porozásos” módszerrel rögzítenek ujjnyomokat. A BSZKI beszerzett ugyanis két bűnügyi helyszínelő buszt is, amelyeket az éjszakai munkát lehetővé tévő nagy teljesítményű lámpák mellett olyan speciális szkennerekkel is felszereltek, amelyek akár egy páncélszekrény ajtaján talált ujjnyomot is képesek az interneten keresztül közvetlenül eljuttatni a BSZKI daktiloszkópiai vizsgálatokat végző komputereihez.
Szerencsés esetben így már a helyszínelés befejezése előtt kopogtathatnak a nyomozók az ujjnyom gazdájánál.
A buszokat ellátták talajröntgennel is a földbe rejtett tárgyak, illetve holttestek felkutatására. Van háromdimenziós térszkennerük, ami arra való, hogy akár évekkel később is pontos adataik legyenek a nyomozóknak a helyszínen talált tárgyak és nyomok pontos távolságáról, méretéről, elhelyezkedéséről. Ennek akkor van igazán nagy jelentősége, amikor például a nyomozás kezdetén még fontosnak vélt nyomról kiderül, hogy az ügy szempontjából irreleváns, míg más nyomok felértékelődnek.
Mindezek mellett a buszokon föllelhető még vérfolt-analizáló adapter,
amellyel rövid úton meghatározhatók egy vérfolt keletkezésnek körülményei, például, hogy honnan „került oda” az adott mennyiségű vér. És a fegyveres bűncselekményeknél sem hurkapálcák segítségével próbálják meghatározni, honnan lőhetett a tettes, hanem lézeres lőirány-meghatározóval.
Gárdonyi Gergely alezredes, a BSZKI igazgatójának bűnügyi helyettese lapunknak azt mondta, hogy bár a két szuperbuszt elsősorban a kiemelt bűnügyek helyszíneire vezénylik (az elmúlt hónapokban már közel száz bűntény felderítésében működtek közre), a megyei főkapitányságok bármikor kérhetik a segítségüket, ha a speciális felszerelésre van szükségük a munkájukhoz.
